Beszámoló a KÖSZOE 2026. április 18-i küldöttgyűléséről; Szakmai eredmények és jövőbeli irányok – erősödő szakmai szerep, új fejlesztési tervek
- Részletek
A Köznevelési Szakértők Országos Egyesülete (KÖSZOE) 2026. április 18-án tartotta küldöttközgyűlését a budapesti Csekovszky Árpád Művelődési Házban. A rendezvényt Jurecz Emil levezető elnök nyitotta meg, majd a megismételt összehívást követően a közgyűlés határozatképessé vált, és a napirendi pontokat a résztvevők egyhangúlag elfogadták. A hivatalos működés keretében sor került a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők megválasztására is.
A közgyűlés központi eleme Boldizsár Bertalan Gyula elnök beszámolója volt, amely részletesen bemutatta az egyesület elmúlt időszakának szakmai tevékenységét és eredményeit. Az elnök kiemelte, hogy a KÖSZOE továbbra is aktív és elismert szereplője a köznevelési szakértői munkának, amit az is jelez, hogy folyamatos szakmai egyeztetések zajlanak az oktatásirányítás meghatározó szereplőivel, így többek között az Oktatási Hivatallal, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkárságával, valamint a Klebelsberg Központtal. Az együttműködések célja a szakértői munka támogatása és a köznevelési rendszer fejlesztése.
Az egyesület az elmúlt évben számos szakmai rendezvényen vett részt. Kiemelkedő volt a XXVI. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia Egerben, ahol a KÖSZOE a plenáris ülésen, továbbá önálló szekcióval és több előadással is képviseltette magát.
Az előadások középpontjában a mesterséges intelligencia pedagógiai alkalmazása, a motiváció fejlesztése, valamint az oktatásban megjelenő új pszichológiai kihívások álltak.
A konferencia sikerét mutatja, hogy az egyesület azóta több felkérést is kapott hasonló témájú előadások megtartására. Emellett további szakmai eseményeken és konferenciákon is aktívan jelen volt az egyesület, valamint megyei szinten is szervezett programokat.
A mindennapi működés területén az egyesület folyamatosan ellátta alapfeladatait: képviselte a tagságot, gondoskodott a honlap frissítéséről, adminisztratív és pénzügyi feladatairól, valamint figyelemmel kísérte a tagdíjfizetéseket. A honlap megújítása folyamatos, a működés költséghatékonyságának szem előtt tartásával történik.
A jövőre vonatkozó tervek között szerepel a szakmai műhelyek és kerekasztal-beszélgetések szervezése, a partnerkapcsolatok további erősítése – különösen a Nemzeti Pedagógus Karral –, valamint az egyesület szakmai profiljának bővítése. Kiemelt fejlesztési irány a képzések bővítése, különösen a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazása, a vezetői szerepek erősítése, valamint a generációs különbségek kezelésének témakörében. Emellett szervezetfejlesztési lépések, pályázati lehetőségek kihasználása és közösségi programok szervezése is szerepel a tervek között.
A közgyűlésen ismertetésre került egy, a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerével kapcsolatos felmérés eredménye is, amely rámutatott, hogy a rendszer megítélése megosztó, ugyanakkor egyértelmű igény mutatkozik a gyakorlati megvalósítást segítő szakmai támogatás iránt.
Áldási Edit főtitkár beszámolójában kitért a tagság nyilvántartásának helyzetére, és hangsúlyozta az elérhetőségek frissítésének fontosságát. Tájékoztatta a közgyűlést arról is, hogy a 2026. évben a tagdíjak összege változatlan marad. A közgyűlés a beszámolót és a tagdíjra vonatkozó javaslatot egyhangúlag elfogadta.
A Felügyelő Bizottság jelentése megállapította, hogy az egyesület gazdálkodása szabályszerű és megfelel a közhasznúsági követelményeknek, míg az Etikai Bizottság arról számolt be, hogy a vizsgált időszakban nem merült fel etikai ügy.
A közgyűlés végén az elnök megköszönte a résztvevők munkáját és együttműködését. A rendezvény megerősítette a KÖSZOE szakmai szerepét a köznevelés rendszerében, és kijelölte azokat a fejlesztési irányokat, amelyek mentén az egyesület a jövőben tovább kívánja erősíteni tevékenységét.
SZAKMAI TANÁCSKOZÁS PERKÁTÁN
- Részletek
2026. április 29-én, szerdán 13 órai kezdéssel a Perkátai Győry-kastélyban (Perkáta, Dózsa György u. 15/A, 2431) a KÖSZOE Fejér vármegyei tagozata szakmai tanácskozást tartott.
Jákliné Rajcsányi Rozália, az AMK igazgatója és Kundakker Ferencné, a KÖSZOE Fejér vármegyei elnöke köszöntőjét követően kezdetét vette a szakmai program, amelynek középpontjában az aktuális köznevelési kérdések, valamint a mindennapi intézményi gyakorlatot érintő jogszabályi tudnivalók álltak.
Témák:
- Paragrafusok között, válaszok mentén
- A befogadás és az oktatási egyenlőség érvényesülése a nevelésben
1. Jogszabályi változások: Paragrafusok között, válaszok mentén
Előadó: Béd Judit, az Oktatási Hivatal Székesfehérvári Pedagógiai Oktatási Központjának munkatársa
Az előadás a köznevelési intézményeket érintő aktuális tanügyigazgatási és jogszabályi kérdéseket járta körül, elsősorban olyan témákon keresztül, amelyekkel az intézményvezetők, pedagógusok és fenntartók a mindennapi gyakorlatban gyakran találkoznak. Az előadó hangsúlyozta, hogy bár az utóbbi időszakban nem történt nagy horderejű jogszabályváltozás, a meglévő szabályok pontos ismerete és következetes alkalmazása továbbra is kiemelten fontos.
Az egyik fő téma az óvodai és iskolai beiratkozás, valamint az óvodakötelezettség és tankötelezettség nyilvántartása volt. Elhangzott, hogy az Oktatási Hivatal rendszere alapján történik az érintett gyermekek nyilvántartása, és ha egy gyermek nem jelenik meg a beiratkozáson, az intézményvezetőnek önálló „nyomozási” kötelezettsége nincs; a megfelelő jelzési folyamat a fenntartón, az Oktatási Hivatalon és szükség esetén a kormányhivatalon keresztül történik.
Szó esett az óvodai jogviszony speciális eseteiről is. Külön figyelmet kapott a párhuzamos óvodai jogviszony lehetősége, amely kizárólag váltott szülői felügyelet esetén alkalmazható. Az előadó kitért arra is, hogy krízishelyzetekben – például súlyos családi betegség vagy védett elhelyezés esetén – milyen jogszerű megoldások állnak rendelkezésre a gyermek óvodai vagy iskolai ellátásának biztosítására.
A bizonyítványokkal kapcsolatos kérdések szintén hangsúlyos szerepet kaptak. Az előadás érintette a bizonyítvány másodlat kiállításának szabályait, a megszűnt intézmények iratainak kezelését, a névváltozás dokumentálását, valamint a záradékok helyes alkalmazását. Külön aktualitásként jelent meg a digitális bizonyítvány bevezetése, amely fokozatosan válik kötelezővé, miközben kérésre papíralapú díszpéldány is kiállítható.
Az első évfolyam ismétlésével kapcsolatban elhangzott, hogy a szülővel való együttműködés rendkívül fontos. Ideális esetben a pedagógus és a szülő közösen jut arra a döntésre, hogy a gyermek érdekében szükséges lehet az első osztály megismétlése. Az előadó kiemelte, hogy a pedagógiai programban világosan rögzíteni kell az értékelés és továbbhaladás feltételeit.
Végül a tanulmányok alatti vizsgák, különösen az osztályozó vizsga szabályai kerültek előtérbe. Az előadás rámutatott arra, hogy az osztályozó vizsga nem minden esetben automatikus: vizsgálni kell, hogy a tanuló év közben értékelhető volt-e. Egyéni munkarend, jelentős hiányzás vagy előrehozott teljesítés esetén különösen fontos a jogszabályok pontos követése.
Az előadás gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogy a tanügyigazgatási kérdésekben a jogszerűség mellett a dokumentálás, az intézmények közötti együttműködés és a gyermek érdekének figyelembevétele is alapvető szempont.
2. Az SNI ès BTMN gyermekekkel való bánásmód a gyakorlatban
A befogadás és az oktatási egyenlőség érvényesülése a nevelésben
Előadó: Tóth Anett köznevelési szakértő, szaktanácsadó, gyógypedagógus
Az inkluzív nevelés gyakorlati megvalósítása, valamint a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyermekek támogatása került a középpontjába.
Az előadás kiindulópontja az volt, hogy minden gyermeknek joga van képességeinek, érdeklődésének és egyéni szükségleteinek megfelelő nevelésben és oktatásban részesülni. Ennek megvalósítása azonban túlmutat az egyszerű integráción: valódi inkluzív szemléletre van szükség, amelyben az intézmény alkalmazkodik a gyermekekhez, nem pedig fordítva. A befogadó iskola nyitott, rugalmas, és a gyermekek erősségeire épít, nem pedig hiányosságaikra fókuszál.
Az előadó hangsúlyozta a pozitív megerősítés szerepét, amely alapvető a gyermekek önbizalmának és motivációjának fejlesztésében. Kiemelte továbbá a kooperatív tanulásszervezés, a támogató pedagógiai attitűd, valamint a pedagógusok, fejlesztő szakemberek és szülők közötti együttműködés fontosságát.
Részletesen bemutatásra kerültek az SNI-s gyermekek különböző csoportjai, köztük a mozgás-, látás-, hallássérült, beszédfogyatékos, autista és magatartási problémákkal küzdő tanulók. Az előadás kitért arra, hogy esetükben elengedhetetlen az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztés, a strukturált környezet, valamint a rövid, egyértelmű utasítások alkalmazása. Az autizmussal élő gyermekeknél különösen fontos a vizuális támogatás, a napirend kiszámíthatósága és az ingerek tudatos szabályozása.
A BTMN-es gyermekek kapcsán elhangzott, hogy nehézségeik hátterében gyakran nem idegrendszeri okok állnak, hanem pedagógiai, környezeti vagy szociális tényezők. Számukra a differenciált oktatás, az egyéni tempó figyelembevétele, a feladatok mennyiségének csökkentése, valamint a játékos, szemléletes módszerek alkalmazása jelenthet hatékony segítséget.
Az előadás egyik központi témája a mozgásfejlesztés jelentősége volt. A mozgás az idegrendszer érésének alapja, és kulcsszerepet játszik a figyelem, a tanulási képességek és a viselkedés alakulásában. A különböző mozgásos tevékenységek – például egyensúly- és koordinációfejlesztő gyakorlatok – hatékonyan támogatják a gyermekek fejlődését. Emellett a játék és a mese is kiemelt szerepet kapott, mint a kognitív, szociális és érzelmi fejlődést segítő eszközök.
A konferencián számos gyakorlati példa is elhangzott, többek között a fejlesztőszobák és mozgásterápiás terek kialakításáról, valamint az óvoda–iskola átmenet támogatásának lehetőségeiről. Kiemelt figyelmet kapott a szülőkkel való partneri együttműködés, valamint a gyermekek fejlődésének folyamatos nyomon követése.
A rendezvény értékes szakmai útmutatást nyújtott mindazok számára, akik a mindennapi pedagógiai gyakorlatban szeretnék megvalósítani a befogadó nevelés elveit. Az elhangzottak megerősítették, hogy az inkluzív szemlélet nemcsak pedagógiai módszer, hanem egy olyan hozzáállás, amely minden gyermek fejlődését és jólétét szolgálja.
A tanácskozás végén sok kérdést fogalmaztak meg a kollégák, amelyekre válaszoltak az előadók.
A Fejér vármegyei tagozat úgy döntött, hogy a téma annyira fontos, hogy folytatni fogják az előadásokat.
"Gyapjú alkotások és Fókuszban a mozgásfejlesztés
- Részletek
Kundakker ferencné Fejér vármegyei elnök és Ködmön–Hajcsik Anett óvodapedagógus "Gyapjú alkotások és Fókuszban a mozgásfejlesztés címmel szakmai délutánt tartottak Perkátán 2026.április 27-én hétfőn.
A szakmai megbeszéléssel egyidejűleg szép kiállítás készült Ködmön–Hajcsik Anett óvodapedagógus alkotásaiból:
Kérdőív a pedagógus teljesítményértékelési rendszerről
- Részletek
Kedves Kollégák!
Egyesületünk kérdőívvel felmérést végzett a TÉR eddigi tapasztalatairól. Közel 200 igazgató töltötte ki a kérdőívünket.
A válaszokat elemeztük, ezt szeretnénk most bemutatni.
Ezúton is nagyon köszönjük válaszaikat azoknak az igazgatóknak, akik megtisztelték a felmérésünket, és kitöltötték a kérdőívet.
Az elemzést az Országos Köznevelési Tanácson keresztül eljuttattuk a Köznevelésért Felelős Államtitkársághoz, akik megköszönték a felmérést. Továbbá tájékoztattak, hogy írásban fognak reagálni a kérdőív eredményeire.
Természetesen, amint megkaptuk az írásbeli választ, közzé fogjuk tenni.
Tisztelettel:
KÖSZOE vezetősége
Mi a rendszer legnagyobb előnye az Ön tapasztalata szerint? 145 válasz
Az összegyűjtött 145 válasz alapján a pedagógusok véleménye a rendszerről erősen megosztott, azonban kirajzolódnak jól elkülöníthető főbb mintázatok. Az értékelések egy jelentős része kifejezetten kritikus, míg kisebb, de jól azonosítható csoport konkrét előnyöket is megfogalmaz.
1. Negatív megítélés dominanciája
A válaszok nagy hányadában egyértelműen megjelenik, hogy sokan nem látják a rendszer előnyeit. Gyakoriak az olyan rövid válaszok, mint „nincs előnye”, „semmi”, vagy „nem tapasztaltam”. Többen hangsúlyozzák, hogy a rendszer nem növeli érdemben a teljesítményt: aki korábban is elkötelezetten dolgozott, az továbbra is így tesz, aki pedig kevésbé volt motivált, azon a rendszer sem változtat. Emellett visszatérő kritika a többletadminisztráció és terhelés, illetve az, hogy az anyagi ösztönzés mértéke nem áll arányban a befektetett munkával. Többen megkérdőjelezik a teljesítményalapú bérezés igazságosságát és objektivitását is, kiemelve a szubjektív elemek jelenlétét.
2. Motiváció és anyagi ösztönzés – korlátozott hatás
A pozitívabb vélemények egyik fő csoportja szerint a rendszer bizonyos mértékben motiváló hatású, különösen az anyagi elismerés révén. Többen kiemelik, hogy lehetőséget ad a többletmunka honorálására és a differenciált bérezésre. Ugyanakkor ez a motiváció gyakran csak a pedagógusok egy szűkebb körére jellemző, és több válasz szerint az ösztönző erő korlátozott vagy nem elég erős.
3. Tudatosság és önreflexió erősödése
Számos válasz pozitívumként említi, hogy a rendszer elősegíti a tudatosabb munkavégzést, az egyéni célok kitűzését és az önreflexiót. A pedagógusok átgondoltabban tervezik munkájukat, visszajelzést kapnak teljesítményükről, és jobban rálátnak saját erősségeikre, fejlesztendő területeikre. Ez különösen a szakmai fejlődés és a hosszabb távú tervezés szempontjából jelenik meg előnyként.
4. Átláthatóság és szervezeti működés
Több válasz kiemeli az átláthatóság növekedését: a rendszer világosabbá teszi az elvárásokat, egységes szempontokat ad az értékeléshez, és segíti a vezetőséget a pedagógusok munkájának nyomon követésében. Emellett javíthatja a kommunikációt és az együttműködést, különösen akkor, ha a célok és értékelési szempontok közösen kerülnek kialakításra.
5. Közösségi hatások és munkamegosztás
Egy kisebb, de fontos csoport szerint a rendszer hozzájárul az egyenletesebb terheléshez, mivel a korábban kevésbé aktív kollégák is nagyobb mértékben vesznek részt a közös feladatokban. Emellett új programok, kezdeményezések megjelenését és a tanórán kívüli tevékenységek bővülését is többen pozitívumként említik.
Összegzés
Összességében a válaszok alapján a rendszer megítélése inkább negatív, mint pozitív. Bár bizonyos előnyei – például a tudatosság növelése, az önreflexió erősítése, valamint az átláthatóbb elvárásrendszer – többek szerint is érzékelhetők, ezek hatása korlátozott. A legfőbb problémák a motiváció alacsony szintje, a túlzott adminisztráció, az anyagi ösztönzés elégtelensége és az igazságosság kérdése köré csoportosulnak.
Ön szerint mi volt a legnagyobb nehézség vagy probléma a rendszerrel kapcsolatban? 159 válasz
A 159 válasz alapján a rendszerrel kapcsolatos nehézségek és problémák még markánsabban és egységesebben jelennek meg, mint az előnyök esetében. A visszajelzések túlnyomó többsége kritikus, és több, egymással összefüggő fő problématerület rajzolódik ki.
1. Túlzott adminisztráció és időigény
A leggyakrabban említett probléma egyértelműen a jelentősen megnövekedett adminisztrációs teher. A válaszadók szerint a rendszer „időrabló”, „papírmunka-központú”, és aránytalanul sok energiát igényel mind a pedagógusoktól, mind a vezetőktől. Többen hangsúlyozzák, hogy ez az idő a tényleges pedagógiai munkától – felkészüléstől, tanítástól – veszi el az erőforrásokat. Különösen a vezetők esetében jelenik meg a túlterheltség, mivel az egyéni értékelések, beszélgetések és dokumentumkezelés rendkívül időigényes.
2. Szubjektivitás és az objektív értékelés hiánya
A második legfontosabb probléma a mérhetőség és igazságosság kérdése. Sok válaszadó szerint a pedagógiai munka komplexitása nem ragadható meg objektív pontszámokkal. A rendszer számos szubjektív elemet tartalmaz, ami igazságtalanságérzetet kelt, és összehasonlíthatósági problémákhoz vezet. Külön gondot jelent, hogy az eltérő intézményi környezetek (pl. hátrányos helyzetű vs. elit iskola) nem jelennek meg megfelelően az értékelésben, így az eredmények nem feltétlenül tükrözik a valós teljesítményt.
3. Motiváció hiánya és alacsony anyagi ösztönzés
Széles körben megjelenik az a vélemény, hogy a rendszer nem motiváló, vagy csak nagyon korlátozott mértékben az. Ennek fő oka az alacsony mértékű anyagi juttatás, amely sokak szerint nincs arányban a befektetett munkával. Emiatt a rendszer „tét nélkülinek” érződik, és nem ösztönöz valódi teljesítménynövekedésre.
4. Feszültségek és szervezeti konfliktusok
A válaszok jelentős része utal arra, hogy a rendszer feszültséget generál a tantestületen belül. A pontozás és differenciálás gyakran irigységet, versengést és bizalmatlanságot szül („miért kapott más több pontot?”). Emellett a vezetők és pedagógusok közötti kapcsolat is sérülhet, mivel az értékelések szubjektivitása a vezetői hitelességet is megkérdőjelezheti.
5. Bevezetés problémái és hiányos támogatás
Sokan kritizálják a rendszer gyors és előkészítetlen bevezetését. Gyakori panasz a hiányos tájékoztatás, az ellentmondásos információk, valamint az, hogy nem volt elegendő felkészülési idő vagy próbaidőszak. Többen úgy érzik, hogy „magukra maradtak” a megvalósítás során, kevés szakmai támogatással.
6. Informatikai és technikai nehézségek
Szintén visszatérő probléma az informatikai rendszer (pl. KRÉTA felület) nehézkes működése. A válaszok említenek technikai hibákat, rossz felhasználói élményt, dokumentumkezelési nehézségeket és korlátozott funkcionalitást, amelyek tovább növelik az adminisztrációs terheket.
7. A rendszer szakmai megalapozottságának kritikája
Több válasz szerint maga a rendszer nem alkalmas a pedagógusi teljesítmény valós mérésére. Kritikaként jelenik meg, hogy nem veszi figyelembe kellően a különböző munkaköröket, tantárgyakat, intézményi sajátosságokat, illetve összemossa a mennyiségi és minőségi munkát. Emellett problémát jelent az is, hogy egyes teljesítménymutatók (pl. kompetenciamérés) nem tükrözik pontosan a pedagógus hozzáadott értékét.
Összegzés
A válaszok alapján a rendszer legnagyobb nehézsége az, hogy jelentős többletterhelést okoz, miközben nem biztosít kellően igazságos, objektív és motiváló értékelést. Az adminisztrációs túlterheltség, a szubjektivitás, az alacsony ösztönző erő és a bevezetés hiányosságai együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a pedagógusok többsége inkább problémaként, mintsem támogatásként éli meg a rendszert.
Milyen változtatásokat javasolna a rendszer fejlesztése érdekében? 136 válasz
A 136 válasz alapján a fejlesztési javaslatok több, jól elkülöníthető irányba mutatnak, ugyanakkor összességében erősen kirajzolódik, hogy a válaszadók jelentős része a rendszer jelenlegi formáját nem tartja megfelelőnek. A javaslatok egy része a rendszer finomhangolását célozza, más része viszont annak részleges vagy teljes megszüntetését szorgalmazza.
A leggyakrabban megjelenő fejlesztési igény az adminisztráció csökkentése és a rendszer egyszerűsítése. Sok válaszadó szerint a jelenlegi működés túlzott dokumentációs terhet ró a pedagógusokra és a vezetőkre, ezért kevesebb papírmunkát, átláthatóbb, könnyebben kezelhető felületet és egyszerűbb folyamatokat javasolnak. Ehhez kapcsolódik az informatikai rendszer fejlesztésének igénye is: többen említik, hogy a KRÉTA-felület legyen áttekinthetőbb, rugalmasabb, jobban használható, és tegye lehetővé például a dokumentumok egyszerűbb megnyitását, javítását, módosításának követését.
Szintén nagyon erősen jelenik meg az objektivitás növelésének igénye. Több válasz szerint a rendszer csak akkor lehet hitelesebb és elfogadhatóbb, ha minden értékelési elemhez konkrét, világos, megfigyelhető indikátorok tartoznak. Sokan javasolják a szempontok részletesebb kidolgozását, a pontozás pontosabb, árnyaltabb meghatározását, valamint a szubjektivitás csökkentését. Ennek egyik lehetséges módjaként többen felvetik, hogy ne csak a vezető értékelése számítson, hanem több értékelő és a pedagógus önértékelése is kapjon szerepet.
A válaszok jelentős csoportja a helyi és szakmaspecifikus sajátosságok erősebb figyelembevételét tartja szükségesnek. Gyakori vélemény, hogy az egységes országos rendszer nem illeszkedik megfelelően az eltérő intézménytípusokhoz és munkakörökhöz. Különösen az óvodapedagógusok, tanítók, szakmai oktatók vagy gyógypedagógusok esetében merül fel, hogy saját, munkakörre szabott értékelési rendszerre lenne szükség. Többen javasolják azt is, hogy a helyi sajátosságok és intézményi szempontok nagyobb súlyt kapjanak, és a vezetők kapjanak nagyobb szabadságot a differenciálásban.
Visszatérő javaslat az anyagi ösztönző rendszer újragondolása is. Több válaszadó szerint a jelenlegi juttatás túl alacsony ahhoz, hogy valódi motivációt jelentsen, ezért vagy a díjazás összegének emelését, vagy a jutalmazási logika teljes átalakítását tartják szükségesnek. Egyesek szerint a teljesítményhez kapcsolódó összeg legyen konkrétabb, átláthatóbb és nagyobb, mások inkább azt javasolják, hogy a rendszer ne épüljön be tartósan a bérbe, hanem inkább alkalmi jutalmazás formájában jelenjen meg.
Fontos témakör a vezetők felkészítése és az egységes alkalmazás biztosítása. Több vélemény szerint rendszeres képzésre, szakmai támogatásra és tapasztalatcserére lenne szükség annak érdekében, hogy az értékelés intézményeken belül és országosan is következetesebben működjön. Emellett felmerül az is, hogy a bevezetés előtt nagyobb szakmai egyeztetésre, tesztelésre és próbaidőszakra lett volna szükség, illetve a további fejlesztésnél is jobban be kellene vonni a pedagógusokat.
A javaslatok között markánsan jelen van az is, hogy a rendszer legyen inkább fejlesztő, mint ellenőrző jellegű. Többen a folyamatos, kisebb léptékű visszajelzéseket támogatnák az évente egyszeri, „ítéletszerű” értékelés helyett. A cél szerintük a szakmai fejlődés támogatása, a hospitálás, az együttműködés és a tapasztalatmegosztás ösztönzése kellene legyen, nem pedig a beszámoltatás és a számonkérés.
Ugyanakkor a válaszok számottevő részében megjelenik, hogy a rendszer nem javítható pusztán kisebb módosításokkal: sokan egyenesen a rendszer eltörlését vagy teljes újragondolását javasolják. Ezek a válaszok arra utalnak, hogy a pedagógusok egy része a rendszer alaplogikáját is elhibázottnak tartja.
Összességében a válaszok alapján a fejlesztési javaslatok négy fő irányba sűríthetők: a terhek csökkentése, az objektivitás növelése, a helyi és szakmai sajátosságok jobb figyelembevétele, valamint az ösztönző és visszajelző rendszer újragondolása. A legerősebb üzenet azonban az, hogy a pedagógusok olyan rendszert tartanának elfogadhatónak, amely egyszerűbb, igazságosabb, szakmailag megalapozottabb és valóban a fejlődést támogatja.
Nőnapi köszöntő 2026
- Részletek
2. oldal / 38