A Közoktatási Szakértők Országos Egyesülete (KÖSZE, 2010-es módosítás után KÖSZOE)
A Közoktatási Szakértők Egyesülete 1995-ben alakult meg. Első elnökének Dr. Mezei Gyulát a BME tanárát választották.
Széleskörű nemzetközi kutatás eredményeként jelent meg 1995-ben az Okker Oktatási Iroda kiadásában az oktatással kapcsolatos ellenőrzés, ellenőrző rendszerek 18. századra visszamenő bemutatása a Szebenyi Péter – Mezei Gyula szerzőpáros (OKKER Oktatási Iroda, BME Műszaki Pedagógiai Tanszék) 1995-ben megjelent „SZAKÉRTŐK-TANÁCSADÓK MÓDSZERTANA című kiadvány, „A felügyelet fejlődésútja”, „A szaktanácsadó segítőtárs”, „A szakértő ellenőrzést végez” alcímekkel. Mezei Gyula ez utóbbi témakör kidolgozója és az egész munka összeállítója volt.
Az 1985. évi I. törvény megerősítette az iskolai önállóságot. A törvény végrehajtási utasítása eltörölte a felügyelői és bevezette a szaktanácsadói elnevezést. Az 1990-es önkormányzati és az 1993-as közoktatási törvények megjelenésének eredményeként az ellenőrzés belső és külső ellenőrzésre tagolódott. Ez utóbbi végzésére a szakértő kapott jogot. A közoktatási törvényben szereplő Országos szakértői névjegyzékre nyilvános pályázat útján lehetett felkerülni a Művelődési Közlöny 1993. évi 25. számában megjelent felhívás alapján első ízben. A művelődési és közoktatási miniszter 6/1994.(IV. 13.) MKM rendelete írta elő az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzék létrehozását a felvételi eljárás meghatározását.
A Közoktatási Szakértők Egyesületének létrehozását az a cél vezérelte, hogy a szakértői felkéréshez „felkészült intézmény” adatbankjából lehessen ajánlást tenni a legalkalmasabb, referenciával rendelkező, a szakmai feltételekkel és az összeférhetetlenség követelményeinek eleget tevő szakember megtalálása érdekében. Dr. Mezei Gyula elnök kézikönyvet is készített a szakértők kellő felkészültségének elősegítéséhez, majd DR. Hoffmann Rózsa összeállításában Potsay Csaba közreműködésével elkészült a szakértői etikai kódex is.
A szakértők rendszeres továbbképzésében jelentős szerepet játszottak az évenként megrendezésre kerülő, „A szakértő szerepe a minőségi közoktatásban” című országos konferenciák, amelyek rendezői között – az utóbbi négy év kivételével – eleinte az első helyen szerepelt az egyesület. Százdi Antal főtikár 1999-ben a konferencia levezető elnökeként szerepelt. Honti Mária, a KÖSZE második elnöke 2001-ben plenáris előadást tartott „A szakértő szerepe az iskolai nevelés értékelésében” címmel, 2002-ben a konferenciát nyitotta meg. Potsay Csaba, a KÖSZE alelnöke, az ez évben indított szakértői szekció vezetői tisztjét töltötte be. Ez évtől a szervezést a SULISZERVIZ és az OKÉV ÉSZAK –ALFÖLDI REGIONÁLIS IGAZGATÓSÁGA vette át. „A KÖSZE jövőbeli tervei, elképzelései a szakértők munkamenedzselésére, a lehetőségek bővítésére” címmel Kovács Tibor elnök tartott előadást a Szakértői szekcióban. A Dr. Bánhidi Sándorné (később az Egyesületünk Ellenőrző bizottságának elnöke) főtitkárságával működő ISZE a kezdetektől minden évben rendezője a konferenciáknak, ő pedig személyesen tartott plenáris előadást és vezetett minden évben szekciót.
Az Egyesület tehát betöltötte, majd fenntartotta a szakértők működésére hivatott „háttér-intézmény” szerepet. Az első két ciklusban élő kapcsolattal rendelkezett a Névjegyzéket gondozó aktuális szervezettel. Az elnök részt vett a felvételről döntő bizottságban. A rendszeresen megtartott küldöttgyűléseken továbbképzést adó szakmai előadások hangzottak el a szakértők naprakész felkészültségét elősegítő témakörökben. Szinte folyamatos témaként szerepelt többek között a szakértői és szaktanácsadói tevékenység összeférhetetlenségének kérdése. Később a régiós tevékenység növelése is előtérbe került, amelyeknek sikeres konferenciák (pl. Balatonföldvár) is következményei lettek. A küldöttgyűléseket magas létszámban látogatták a tagok.
Szükségesnek mutatkozott a helyzetértékelésekből a szakmai civil szervezetekkel való együttműködések kérdésének boncolgatása is. A még kezdetben megszerveződött megyei tagozatok eredményesen működtek. Szerepük jelentős volt az egyesületi tagfelvételek bonyolításában, amit a Főtitkárral együttműködve bonyolítottak. A tagnyilvántartás pontos, naprakész volt. A tagozatok bizonyos költségtérítést kaptak – számla ellenében – munkájuk, szervező tevékenységük segítéseként.
A harmadik ciklus – főként – utolsó éveiben formálissá vált a kapcsolattartó munka. Többek között a sok változás, a szakértői cégek, irodák megjelenése és a pedagógusok nagymértékű bizonytalanságérzete is oka volt. A vezetés sem találta meg a megfelelő utat az iránymutatáshoz. Döntően az ellenőrző munka egyoldalúsága tekinthető egy fontos oknak. A szaktárgyi szakértés igénye (főként pénzhiány miatt) szinte nullává vált. A közoktatási törvényben előírt dokumentumok ellenőrzése, intézmények átvilágítása, majd az összevonások előkészítése, a szakképzés fejlesztése és később a különféle pályázatokhoz szükséges szakértői feladatok jelentették a lehetőségeket, amelyeket néhány egyéni szakértőn túl egyre inkább intézményi, szervezeti háttérrel rendelkező tanügy-igazgatási, minőségbiztosítási, mérés-értékelési, illetve speciálisan az adott feladatra képzett szakértők végezhették. Ezeket a „kampánymunkákat” a beosztott pedagógusok általában nem végezhették a munkaköri kötöttségeik és a néhol súlyosan etikátlan, a szakmaiságot, támogatást nélkülöző munkahelyi, illetve vezetői akadályoztatás miatt. Ezért alakult néhány megyében olyan szakértői egyesület, amely jogi személyiségként bizonyos szakmai és segítő hátteret igyekezett teremteni a fenntartói és a sokkal kevesebb intézményvezetői és szakértői kapcsolatfelvételhez. Tevékenységüket a jelentős és elismert országos szervezet határozottan növelné. A megyei egyesületek alapjai továbbra is a tagozatok maradnak.
Mindez mutatja a KÖSZE és a jövőbeni KÖSZOE létének, szervezettségének, célszerű működésének fontosságát, nélkülözhetetlenségét. A problémák megoldására, a szervezet fenntartására, az egyre nagyobb igények kielégítésére az egyesület megújult. A megújulás a 2010. május 29-i tisztújító küldöttközgyűlésétől számítható. A tagság elfogadta a korábbi elnökség lemondását, majd az újjáalakult egyesület, megválasztotta az 5 fős új elnökséget: 
- Bella Tibor elnök Budapest
- Dr. Végh Lászlóné általános alelnök Békés megye
- Jurecz Emil főtitkár Budapest
- Dr. Nagy Imre alelnök Hajdú-Bihar megye
- Szegedi György alelnök Pest megye
A megújult egyesület átmenetileg Budapest XVII. kerület (Rákosmente) Hősök tere 9. sz. alatti Csekovszky Árpád Művelődési Házba helyezte át székhelyét, postafiókot bérelt, honlapot készített, (www.koszoe.hu) és a tagsággal a szoros kapcsolattartáshoz közvetlen ímélcímet hozott létre.
Az újjászerveződés és a hatékony működés érdekében, az elnökségi megbeszélések a közvetlen és gyors elérhetőség kedvéért videokonferencián folytak. Az egyesületi munka a tagmegújító nyilatkozatokkal indult, júniusig több mint 400 regisztráció érkezett.
Az egyesület ismét csatlakozott az általa kezdeményezett közoktatási konferenciához, és részt vett 2010. október 19-21 között Hajdúszoboszlón megrendezett XII. Közoktatási Szakértői Konferencián. A konferencia szakértői szekciójában Bella Tibor elnök tartott előadást az egyesület megújulásáról, és az általános iskolai szekciót vezette, ahol Jurecz Emil főtitkárral kerekasztal beszélgetést folytattak „Kérdések és Hogyanok a közoktatásban” címmel.
Az újjáépítés nagy lendülettel és lépésekkel folyik. A tagság aktív részvétele és igénye a szervezet újjáépítése iránt igen jelentős.
A kezdetekben fontos átmeneti feladatokról a beszámoló, továbbá az új alapszabály elfogadása 2010. december 04-i, a közhasznúságnak megfelelő alapszabály pedig a 2011. május 21-i közgyűlésen megtörtént.
2011. az egyesület építésének, fejlesztésének az éve. Folytatódtak a megyei tagozat-megújítások, a folyamatos szakmai egyeztetések. 2011 márciusától az egyesületünk részt vett a NEFMI a törvény-előkészítés társadalmi- és civil egyesületekkel történő egyeztetéseken, s részt vesz a törvény-előkészítést segítő szakmai munkában.
A szakmai egyeztetések segítették az egyesület együttműködését más egyesületekkel, ennek eredményeként három egyesület (Általános Iskolai Igazgatók Szervezete, Innovatív Igazgatók Közhasznú Egyesülete, Közoktatási Szakértők Országos Egyesülete) egyetértésével 2012 januárjában megalakult – kezdeményezésünkre – a Magyar Pedagógus Szervezetek Szövetsége, amelynek célja a pedagógusok szakmaiságának erősítése.
Kelt: Budapest, 2012. március 06.
Bella Tibor Jurecz Emil
elnök főtitkár