Az egyesület állásfoglalása a szakértői munka szervezésével kapcsolatban:
- Javasoljuk, hogy a szakértői kirendelések számát csökkentsék a túlterhelés miatt.
2014. november 12-én kelt, az EMMI-nek küldött levelünkben már jeleztük (2-3. oldal), hogy a szakértők feladatellátása jelentősen túlterheli a szakértőket. A javaslat alapját a 2014-es felmérésünkön kívül más szervezetek, pld. a Református Pedagógiai Intézet 2014. 10. 16-án kelt véleménye, valamint a jelenlegi felmérésünkre, a 4. kérdésre adott 1443 válasz. A 4. kérdés: a szakértők 56,4%-a szerint 20-24 óra felett van az egy szakértői napra eső szakértői munka. ez 8 órás munkaidővel számolva 2,5-3 nap. Ez bármennyire is becsült érték, egy biztos: igen jelentős feladatot jelent 1-1 minősítés/tanfelügyelet (a jelenlegi adminisztrációval). - Javasoljuk, hogy a szakértői kirendelések között legalább 1 hét kihagyás legyen az érdemi munka elvégzésének érdekében (legfeljebb kéthetenkénti kirendelés)
A kérdőívünkben a 9-10. kérdésre a válaszadó szakértők 100%-a egyetért azzal, hogy a heti gyakoriságú kirendelés jelentősen megnehezíti a szakértők szakszerű, igényes munkavégzését. Előfordulhat, hogy a szakértőnek egy időszakban 7 nyitott szakértői feladaton kell dolgoznia. Ez lehetetlenné teszi az alapos felkészülést, az igényes munkavégzést. - Javasoljuk, hogy a szakértői kirendelések között mellőzzék a dupla kirendelést
A kérdőívünkben a 7-8. kérdésre a válaszadó szakértők 100%-a egyetért azzal, hogy a dupla kirendelés a szakmai munka minőségére jelentős hátrányt jelent - Javasoljuk, hogy a tanfelügyelet esetében csökkentsék az adminisztrációt a minősítéshez hasonlóan
A felmérésünk 5-6. kérdésére adott válaszok arra világítanak rá, hogy a tanfelügyelet során a szakértői adminisztrációs feladatok túlzottan nagy terhelést jelentenek. Tekintettel arra, hogy a tanfelügyelet támogató szándékú, javasoljuk az adminisztráció drasztikus csökkentését, hasonló megoldással, mint a minősítésben. - Javasoljuk, hogy az auditálást töröljék el
A szakértői feladatok külön auditorokkal történő ellenőrzését nem tartjuk jónak. A kérdőív 27. pontjára adott nyitott válaszokban többen kifogásolják ezt, szerintünk a minőség biztosítása ebben a formában bizalmatlanságot jelent, megvalósításának pedig permanens formában kell, tartalmazza az ellenőrzés egymásra épülését. Ha az ellenőr ellenőrzésére szükség van, akkor az ellenőrt ellenőrző ellenőr ellenőrzésére is, akit szintén ellenőrizni kell stb. Sokan sérelmezték azt, hogy nincsenek tisztában azzal, milyen szempontok alapján ellenőriz az auditor. E szempontokat eleve nyilvánossá kellett volna tenni.
Természetesen megértjük, a szakértői munka minőségellenőrzésének szükségességét, éppen ezért alternatívaként azt tudjuk javasolni, hogy ez a feladat a minősítésben és a tanfelügyeletben résztvevő szakértők feladata legyen: tehát, minden szakértő kapjon ellenőrzési feladatot is, továbbá legyenek nyilvánosak az ellenőrzési szempontok, valamint az ellenőrzés folyamata. - Javasoljuk, hogy a minősítésre és a tanfelügyeletre kirendelt szakértők végzettsége feleljen meg az intézmény típusának.
L.: 19. kérdésre adott válaszok döntő többsége a tapasztalatok alapján ezt jelzi. - Javasoljuk, hogy az informatikai felületek folyamatos, egyben felhasználóbarát üzemelésének biztosítását. Egyben javasoljuk, hogy az informatikai felületeket csak a szakértői munka idejére zárják le. A 17. kérdésre a válaszadók 100% jelölte meg ezt igénynek.
- Javasoljuk, hozzanak létre olyan ügyfélszolgálatot, amely az ímélen kívül telefonon is elérhető.
A 14-15-ös kérdésekre válaszolók döntő többsége igényli ezt, valamint a 27-es nyílt végű válaszokban is igénylik ezt a szakértők. Eszerint elég súlyos a helyzet, mert a tanácsért fordulók mindössze 27,1%-a kapott érdemben és időben választ, a többiek vagy 72 órán túl, vagy nem kaptak időben, vagy egyáltalán nem kaptak választ, azaz nem nyújtottak segítséget a felmerült probléma megoldásában. Nem véletlen a 16-os kérdés eredménye, amelyben a válaszadók 98,2%-a igényli a rugalmasabb, gyorsabb és kompetensebb "ügyfélszolgálatot". Fontos lenne az is, hogy a válaszadó – a korábbi gyakorlattól eltérően – névvel megjelölt legyen, és felelősséggel válaszoljon! - Javasoljuk, hogy a szakértői terhelés könnyítésére vonják be a nyugdíjas szakértőket.
Egyértelműen segítené a megoldást a kirendelések számának csökkentésében, a nyugdíjasok bevonása. Ezzel egyetért a 20. kérdést kitöltők háromnegyede (1403 válaszadó 73,8%-a). A nyugdíjas kollégák szívesen végeznék ezt a feladatot (L.: többek között a tegnap délután érkezett levél). Ezt a problémát egyesületünk már három éve szorgalmazzuk, több beadvány is született ennek érdekében. (L.: 2014. november 14-én kelt levelünk). - Javasoljuk, hogy a szakértői kirendelések távolságát csökkentsék
Felmérésünk 11-12-es kérdésére válaszadók többségének jelentős problémát okoz az eredetitől eltérő, jóval nagyobb távolságú kirendelés. A szöveges válaszadásokból egyértelműen kiderült, hogy a távolság mellett nagyobb probléma a tömegközlekedés kötelező igénybevétele. A magyar tömegközlekedés kötöttsége nem alkalmas erre a feladatra. - Javasoljuk, hogy a költségtérítés módosítását vonják vissza.
A szöveges válaszokból megtudhatjuk, mekkora problémákat okoz a közlekedéssel kapcsolatos számlák, igazolások beszerzése. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a költségtérítés nemcsak az utazásról szól, ebbe beletartoznak az adminisztrációhoz, a kommunikációhoz stb. szükséges eszközök használata is.
A válaszadók többsége visszatérne 10.000 Ft-ig az egységes költségtérítéshez, ettől abban az esetben térne el, ha jelentősen magasabbak a kiadások. Ebben az esetben tartjuk szükségesnek a tételes elszámolást.
Szeretnénk megjegyezni azt is, hogy az OH megkezdte a tavalyi költségtérítések visszamenőleges kifizetését, azonban a jelenlegi kifizetés nem helyesen történik: munkadíjként fizetik közteher levonással. - Javasoljuk, hogy a szakértők éves szinten néhány alkalommal részt vehessenek szakmai gyűlésen, vagy továbbképzésen.
Ezt a megkérdezettek 100%-a igényli.
Tudjuk, hogy a szakértői munkával kapcsolatos feladatok megszervezése sok problémát jelent, ezért ezúton is felajánljuk a szakmai együttgondolkodást, az egyesület együttműködését a további fejlesztésben.
A kérdőív összesítés elérhető INNEN!
Kelt: Budapest, 2016. január 21.
Tisztelettel:
Bella Tibor Jurecz Emil
elnök főtitkár