2026. április 29-én, szerdán 13 órai kezdéssel a Perkátai Győry-kastélyban (Perkáta, Dózsa György u. 15/A, 2431) a KÖSZOE Fejér vármegyei tagozata szakmai tanácskozást tartott.
Jákliné Rajcsányi Rozália, az AMK igazgatója és Kundakker Ferencné, a KÖSZOE Fejér vármegyei elnöke köszöntőjét követően kezdetét vette a szakmai program, amelynek középpontjában az aktuális köznevelési kérdések, valamint a mindennapi intézményi gyakorlatot érintő jogszabályi tudnivalók álltak.
Témák:
- Paragrafusok között, válaszok mentén
- A befogadás és az oktatási egyenlőség érvényesülése a nevelésben
1. Jogszabályi változások: Paragrafusok között, válaszok mentén
Előadó: Béd Judit, az Oktatási Hivatal Székesfehérvári Pedagógiai Oktatási Központjának munkatársa
Az előadás a köznevelési intézményeket érintő aktuális tanügyigazgatási és jogszabályi kérdéseket járta körül, elsősorban olyan témákon keresztül, amelyekkel az intézményvezetők, pedagógusok és fenntartók a mindennapi gyakorlatban gyakran találkoznak. Az előadó hangsúlyozta, hogy bár az utóbbi időszakban nem történt nagy horderejű jogszabályváltozás, a meglévő szabályok pontos ismerete és következetes alkalmazása továbbra is kiemelten fontos.
Az egyik fő téma az óvodai és iskolai beiratkozás, valamint az óvodakötelezettség és tankötelezettség nyilvántartása volt. Elhangzott, hogy az Oktatási Hivatal rendszere alapján történik az érintett gyermekek nyilvántartása, és ha egy gyermek nem jelenik meg a beiratkozáson, az intézményvezetőnek önálló „nyomozási” kötelezettsége nincs; a megfelelő jelzési folyamat a fenntartón, az Oktatási Hivatalon és szükség esetén a kormányhivatalon keresztül történik.
Szó esett az óvodai jogviszony speciális eseteiről is. Külön figyelmet kapott a párhuzamos óvodai jogviszony lehetősége, amely kizárólag váltott szülői felügyelet esetén alkalmazható. Az előadó kitért arra is, hogy krízishelyzetekben – például súlyos családi betegség vagy védett elhelyezés esetén – milyen jogszerű megoldások állnak rendelkezésre a gyermek óvodai vagy iskolai ellátásának biztosítására.
A bizonyítványokkal kapcsolatos kérdések szintén hangsúlyos szerepet kaptak. Az előadás érintette a bizonyítvány másodlat kiállításának szabályait, a megszűnt intézmények iratainak kezelését, a névváltozás dokumentálását, valamint a záradékok helyes alkalmazását. Külön aktualitásként jelent meg a digitális bizonyítvány bevezetése, amely fokozatosan válik kötelezővé, miközben kérésre papíralapú díszpéldány is kiállítható.
Az első évfolyam ismétlésével kapcsolatban elhangzott, hogy a szülővel való együttműködés rendkívül fontos. Ideális esetben a pedagógus és a szülő közösen jut arra a döntésre, hogy a gyermek érdekében szükséges lehet az első osztály megismétlése. Az előadó kiemelte, hogy a pedagógiai programban világosan rögzíteni kell az értékelés és továbbhaladás feltételeit.
Végül a tanulmányok alatti vizsgák, különösen az osztályozó vizsga szabályai kerültek előtérbe. Az előadás rámutatott arra, hogy az osztályozó vizsga nem minden esetben automatikus: vizsgálni kell, hogy a tanuló év közben értékelhető volt-e. Egyéni munkarend, jelentős hiányzás vagy előrehozott teljesítés esetén különösen fontos a jogszabályok pontos követése.
Az előadás gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogy a tanügyigazgatási kérdésekben a jogszerűség mellett a dokumentálás, az intézmények közötti együttműködés és a gyermek érdekének figyelembevétele is alapvető szempont.
2. Az SNI ès BTMN gyermekekkel való bánásmód a gyakorlatban
A befogadás és az oktatási egyenlőség érvényesülése a nevelésben
Előadó: Tóth Anett köznevelési szakértő, szaktanácsadó, gyógypedagógus
Az inkluzív nevelés gyakorlati megvalósítása, valamint a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyermekek támogatása került a középpontjába.
Az előadás kiindulópontja az volt, hogy minden gyermeknek joga van képességeinek, érdeklődésének és egyéni szükségleteinek megfelelő nevelésben és oktatásban részesülni. Ennek megvalósítása azonban túlmutat az egyszerű integráción: valódi inkluzív szemléletre van szükség, amelyben az intézmény alkalmazkodik a gyermekekhez, nem pedig fordítva. A befogadó iskola nyitott, rugalmas, és a gyermekek erősségeire épít, nem pedig hiányosságaikra fókuszál.
Az előadó hangsúlyozta a pozitív megerősítés szerepét, amely alapvető a gyermekek önbizalmának és motivációjának fejlesztésében. Kiemelte továbbá a kooperatív tanulásszervezés, a támogató pedagógiai attitűd, valamint a pedagógusok, fejlesztő szakemberek és szülők közötti együttműködés fontosságát.
Részletesen bemutatásra kerültek az SNI-s gyermekek különböző csoportjai, köztük a mozgás-, látás-, hallássérült, beszédfogyatékos, autista és magatartási problémákkal küzdő tanulók. Az előadás kitért arra, hogy esetükben elengedhetetlen az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztés, a strukturált környezet, valamint a rövid, egyértelmű utasítások alkalmazása. Az autizmussal élő gyermekeknél különösen fontos a vizuális támogatás, a napirend kiszámíthatósága és az ingerek tudatos szabályozása.
A BTMN-es gyermekek kapcsán elhangzott, hogy nehézségeik hátterében gyakran nem idegrendszeri okok állnak, hanem pedagógiai, környezeti vagy szociális tényezők. Számukra a differenciált oktatás, az egyéni tempó figyelembevétele, a feladatok mennyiségének csökkentése, valamint a játékos, szemléletes módszerek alkalmazása jelenthet hatékony segítséget.
Az előadás egyik központi témája a mozgásfejlesztés jelentősége volt. A mozgás az idegrendszer érésének alapja, és kulcsszerepet játszik a figyelem, a tanulási képességek és a viselkedés alakulásában. A különböző mozgásos tevékenységek – például egyensúly- és koordinációfejlesztő gyakorlatok – hatékonyan támogatják a gyermekek fejlődését. Emellett a játék és a mese is kiemelt szerepet kapott, mint a kognitív, szociális és érzelmi fejlődést segítő eszközök.
A konferencián számos gyakorlati példa is elhangzott, többek között a fejlesztőszobák és mozgásterápiás terek kialakításáról, valamint az óvoda–iskola átmenet támogatásának lehetőségeiről. Kiemelt figyelmet kapott a szülőkkel való partneri együttműködés, valamint a gyermekek fejlődésének folyamatos nyomon követése.
A rendezvény értékes szakmai útmutatást nyújtott mindazok számára, akik a mindennapi pedagógiai gyakorlatban szeretnék megvalósítani a befogadó nevelés elveit. Az elhangzottak megerősítették, hogy az inkluzív szemlélet nemcsak pedagógiai módszer, hanem egy olyan hozzáállás, amely minden gyermek fejlődését és jólétét szolgálja.
A tanácskozás végén sok kérdést fogalmaztak meg a kollégák, amelyekre válaszoltak az előadók.
A Fejér vármegyei tagozat úgy döntött, hogy a téma annyira fontos, hogy folytatni fogják az előadásokat.
