2025. január 16-án 9 órától „Pedagógus életpályamodell projektek” címmel sajtónyilvános háttérbeszélgetést tartottak a Belügyminisztérium Köznevelési Államtitkárságán.

A háttérbeszélgetés résztvevői:

• Balatoni Katalin; helyettes államtitkár – (Köznevelési Államtitkárság)
• Laurent Sens; head of unit (részlegvezető) – (European Commission, Directorate-General for Employment, Social Affairs and Inclusion, Jobs, Skills and Social Policies - Labour Mobility and International Affairs)
• Horváth Péter elnök – (Nemzeti Pedagógus Kar)
• Sóváriné Kiss Erika elnök – (Országos Óvodavezetők Szakmai Egyesülete)
• Novák István – rektorhelyettes (Eszterházi Károly Katolikus Egyetem)

A moderátor: Professzor Dr. Hamar Pál elnök – (Országos Köznevelési Tanács) volt.

A háttérbeszélgetésben az alábbi témák kerültek napirendre:

• a pedagógus életpálya vonzóvá tétele, bérfejlesztés az Európai Unió társfinanszírozásában
• a 2025. évi béremelés, a minőségi munkavégzés ösztönzése, esélyteremtés
• az ESZA PLUSZ jelentősége a pedagógus életpályamodell projektekben
• az Operatív Program módosítás aktualitása
• a 2024-ben megvalósított béremelés hatásai, eredményei: az aktív pedagógusok száma, a pedagógusképzésbe felvettek száma

Dr. Balatoni Katalin helyettes államtitkár beszédében elmondta, hogy a bizalom, hit, az előremutató pedagógus megbecsülés az, mely hosszútávú garancia lehet a szakmai bérek eddigi és jövőbeli átlagbérének megítélésében. Elmondta továbbá, hogy a bérek rendezésével az egyéb jutatások is rendezésre kerülnek, továbbá bevezetésre kerülnek az új bérsávok is.

2022-höz képest megduplázódott a pedagógus képzésbe való jelentkezők száma:

• 1642 tanító
• 2756 óvodapedagógus
• 4000 tanár →ebből 1400 természettudományos szak
• 2628 gyógypedagógus

nyert felvételt.

Jelenleg 3000 pedagógussal több van a pályán, mint az előző években. A pályakezdők száma:

• 2022/23-ban 1884 fő
• 2023/24-ben 3557 fő

volt.

A nyugdíjasok számára is jó feltételeket biztosítanak a tovább dolgozásra, „számunkra a tudásuk kincs, melyet kamatoztatni kell” – mondta Dr. Balatoni Katalin.

2025-ben a pedagógus átlagbér eléri a 844.000 Ft-ot, ezáltal megváltoznak a bérsávok is, 2024-hez képest.

Horváth Péter a NPK elnöke beszédében kitért arra, hogy a feladat, a köznevelés és közoktatás színvonalának emelése. Ez az, amihez elengedhetetlen a béremelés. 2020-hoz képest háromszor kevesebb a pályaelhagyó, mint az előző években. Sok a pályára visszatérő nyugdíjas is, akik szaktudásukkal, szakértelmükkel is segítik a pedagógiai munkát.

Az alapbér emelése mellett a többlet feladatoknál a pótlékoknak is követniük kell az alapbér emeléseket.

Szakszolgálatok tudására is egyre nagyobb szüksége van az intézményeknek.

Mennyiségben és minőségben is felkészültebb kollégákra van szükség, amely biztosítéka lehet az oktatás és nevelés felkészültségére.

Sóváriné Kiss Erika az Országos Óvodavezetők Szakmai Egyesülete elnöke elmondta, hogy az óvónők, óvodapedagógusok örömmel fogadták az új rendelkezéseket. Külön megelégedéssel, a béremelésekkel kapcsolatos intézkedéseket. Általában a fenntartókról is elmondható, hogy a "kötelezőkön felül is – lehetőségeikhez mérten – támogatták az óvodákban folyó nevelő munkát.

A béremelések mellett a munkakörülmények javítása is igen fontos részei a pálya vonzóvá tételének. Ezért a közelmúltban és a jövőben is sok új óvoda épült, sok felújítás valósult és valósul meg.

Laurent Sens részlegvezető – (EB Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatósága) elmondta, hogy a fejlesztésbe 2 milliárd Eurót fektettek be, ami komoly összeg. Azt a tényt ünnepeljük most, hogy a pedagógus bér az átlag diplomás bér 80 %-át fogja elérni, kompromisszumokra tudtunk jutni.

Megköszönte mindazoknak, akik segítették ennek megvalósítását! Gratulált az erőfeszítésekhez, hiszen ez a 80 % komoly küszöb.

Elmondta, hogy a végső cél, hogy elismerté tegyék ezt a pályát. Tanáronként 5 millió forintot biztosítanak a közoktatási rendszer fejlesztésére, ezért az oktatási problémákat, minél előbb meg kell oldani.

Hosszútávú jövőképre van a szakmának szüksége, mely kerüli a „jojó effektust”. A nevelés és oktatás kulcsfontosságú a versenyképesség tekintetében. Kiemelt feladat, hogy minden tanuló elérje a kívánt és elvárt szintet, képesség tekintetében. Ezért javítani kell a minőségi munkát is.

Pozitívumként állapította meg továbbá, hogy a projektnél a döntésekbe bevonták a szakszervezeteket.

Dr. Novák István rektorhelyettes hozzászólásában elmondta, hogy az intézményük 2021-től egyházi fenntartásban működik. Nagy az érdeklődés az egyetem pedagógus képzése iránt. A jókora hallgatószámra fel kell készülniük. A pedagógusok megváltozott erkölcsi és anyagi megbecsülése által kiváltott nagyobb figyelem, az ezirányú képzések iránt, nagyobb fokú felkészülést kíván intézményüktől.