Az elmúlt hónapban interjúkérdéseket gyűjtöttünk a tanfelügyelettel, a pedagógus-minősítéssel és a szaktanácsadással kapcsolatosan. Az volt a tervünk, hogy a szakértőket foglalkoztató tisztázatlan problémákat, közvetlenül az Oktatási Hivatal Projektigazgatósága számára tegyük fel, s a választ egy video-interjúban a honlapunkon közzétegyük.

Ezúton is köszönjük azoknak a kollégáknak, akik vették a fáradságot, és elküldték számunkra az őket foglalkoztató problémákat! Sokat segítettek abban, hogy feltérképezzük, mi foglalkoztatja leginkább a szakértőket. Közel 100 kérdés érkezett, 12 megyéből (Baranya, BAZ, Békés, Budapest, Csongrád, Hajdú, Komárom, Pest, Szabolcs, Szolnok, Vas, Veszprém). A beérkezett levelekben több esetben voltak azonos témák, így összesítve 39 kérdést tehettünk fel.

A válasz megérkezett, ezúton is köszönjük Kerekes Balázs projektigazgató úrnak, Tóth Máriának, a TÁMOP 3.1.5 szakmai vezetőjének, valamint Maus Pálnak, a TÁMOP 3.1.8 szakmai vezetőjének az alapos, jogszabályokkal alátámasztott válaszokat!

Javaslatukra, a kérdések közérdekűsége miatt, nem video-interjú készült, hanem, írásban tesszük közzé a honlapunkon.

Reméljük, sok kérdés tisztázódik a válaszokban, és természetesen, tovább folytatjuk az egyeztetéseket.

                         Bella Tibor                                   Jurecz Emil

                              elnök                                           főtitkár

 

1.Mi a teendő akkor, ha egy iskolában sok (pl. 8 fő egy 31 fős tantestületben) a mesterpedagógus, a kedvezmény megadásához azért nem tudnak új órarendet készíteni, mert mindenki a maximum óraszámot tölti be (26 óra vagy még több is van neki.). Ebben az esetben honnan lesz státus?

Válasz: A feladatok törvényes ellátása munkaszervezési kérdés, melyet az intézményvezetőnek a fenntartóval egyeztetve kell megoldania. (A fenntartótól kell megkérni a szükséges státuszt.)

2.Ha az adott mesterpedagógus érintett más órakedvezményekben is (Pl.: iskolatanács), hogyan kell eljárni?

 

Válasz: A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerint:  

„4. § (5) Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül. A neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több

a) heti tizennyolc óránál,

b) óvodapedagógus esetén huszonöt óránál,

c) vezetőpedagógus esetében tíz óránál, vezető óvodapedagógus esetében huszonkettő óránál,

továbbá tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása érdekében.”

„18. § A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen.”

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) rendelkezései alapján:

„274. § (3) A munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét - előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve - legalább öt nappal korábban köteles bejelenteni.

(5) A munkaidő-kedvezmény, valamint a munkáltatóval való konzultáció tartamára távolléti díj jár.”

A szakszervezetek tisztségviselőinek munkaidő-kedvezménye valamint a Közalkalmazotti Tanács elnökének és tagjainak munkaidő-kedvezménye a fentiek szerint alakul és a Rendelet szabályai alapján kerül kiadásra. A munkaidő-kedvezményt a munkáltató a szakszervezetben viselt tisztségből eredő feladat(ok) vagy a Közalkalmazotti Tanácsban viselt tisztségből eredő feladat(ok) ellátására köteles kiadni (tehát nem feltétlenül heti rendszerességgel). (A munkaidő-kedvezmény igénybevételét (ami kizárólag a szakszervezetben betöltött tisztségből eredő feladatellátásra fordítható) öt nappal korábban be kell jelenteni a munkáltatónak.)

Mivel az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként részt vevő Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus kötött munkaideje – szakmai véleményünk szerint - 32 óra, a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 18 óra,a Rendelet 18. §-ában foglalt órakedvezményt ehhez képest kell kiszámolni.

 

3.A tanfelügyelet és a pedagógus minősítés eljárásrendje alapján a látogatás napján, reggel, az óra megkezdése előtt - rövid időre, személyesen- találkozik a szakértő és a pedagógus. Hogyan értelmezhető/megoldható ez az óvodapedagógiai gyakorlatban? (A szakértő szerint azért nem megoldható, mert a látogatott kolléga nem hagyhatja magára a csoportot, és nem tudják helyettesíteni – minden óvónő csoportban van)

Válasz:Ez a beszélgetés a pedagógusminősítés során 5-15 percet vesz igénybe, célja hogy a pedagógus tájékoztatást adjon a gyerekcsoportról, az előzményekről az általa fontosnak ítélt tudnivalókról. Javasoljuk ezt a beszélgetés az eljárásban érintett óvodapedagógus munkakezdése előtt megtartani, mielőtt átveszi a csoportot a kollégájától. Az intézményi SZMSZ szabályozza, hogy a pedagógusnak a munkakezdés előtt mennyi idővel kell az intézményben tartózkodnia, ebbe az időintervallumba bele kell férnie a foglalkozás előtti megbeszélésnek.

A tanfelügyeleti ellenőrzés kezdetekor a tanfelügyelők bemutatása és bemutatkozásának biztosítása az óvodavezető feladata. Az óvodai nevelőmunka zavartalanságának biztosítása mellett találja meg azt az időpontot, amikor biztosítani tudja ennek nyugodt megvalósítását. Erre a bemutatkozásra olyan időpontban javasolt a nevelőtestület összehívása egy rövid egyeztetésre, ami a gyermekek sérelme nélkül megoldható. A szakértőkkel egyeztetve így az adott időpontban azon pedagógusok is megismerhetik a tanfelügyelőket, akik az ellenőrzésben éppen nem érintettek.

 

4.Hogyan kell értelmezni a kollégiumi szakértő beosztásához a kötelező és a nem kötelező óraszámok alkalmazását, mert a kollégiumi szakértő kötelező óraszámának meghatározása vitatott. Felszabadult óraszámaik betöltési módja szintén (szakmai és óraszámi lehetőségek). A törvényi meghatározások ez irányban hiányosak, a kollégiumok lehetőségei különbözőek)? (A kollégiumi pedagógus kötelező órája 30, a 32 órából. A kollégiumi szakértő kötelező óraszámát ugyanúgy 18 órában állapítja meg a rendelet, mint a pedagógusokét, azonban különbözetből – 2 óra – nem tudja kigazdálkodni a vezető a helyettesítést)

Válasz: Mivel a kollégiumi nevelőtanár is a Rendelet hatálya alá tartozó pedagógus munkakörben foglalkoztatott személy, így a Mesterpedagógus fokozatba sorolt kollégiumi nevelőtanárra is a Rendelet 4. § (5) bekezdésébe foglalt munkaidő kedvezmény alkalmazandó, azaz neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet többheti tizennyolc óránál és tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell.

 

5.Azok a pedagógusok, akik november 30-ig feltöltötték portfóliójukat és részt vesznek a 2015-ös minősítési tervben, mikor módosíthatják, aktualizálhatják a portfóliójukat?

Válasz: A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 11. § (8) alapján „A pedagógus a jelentkezés évének november 30. napjáig feltölti a portfólióját az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe. Ha a minősítési eljárás kijelölt időpontja a következő tanévre esik, a pedagógus az azt megelőző tanítási év végéig módosíthatja portfólióját, amikor a minősítésre sor kerül.” A 2014.november 30-ig e-portfólió feltöltésre jogosult pedagógusok 2014. december 1-jéig módosíthatták a portfóliójukat.

A Rendelet 11.§ (8) bekezdése értelmében, ha a minősítési eljárás (4) bekezdés szerint kijelölt időpontja a következő tanévre esik, a pedagógus az azt megelőző tanítási év végéig módosíthatja portfólióját, amikor a minősítésre sor kerül.

A Rendelet 11.§ (8a) bekezdése alapján akkor is jogosulttá válhat a portfólió módosítására, ha a pedagógus munkaköre vagy az általa tanított tantárgy úgy változik meg, hogy a minősítési eljárás a pedagógus szerint a jelentkezéskor megjelöltek alapján nem valósítható meg és ennek bejelentése megtörténik az Oktatási Hivatal felé a változástól számított 5 napon belül, de legkésőbb a portfólióvédés előtti 35. napig.

A portfólió megváltoztatására a védés előtt egyéb esetekben nincs lehetőség. A bizottság a feltöltött dokumentumok előzetes értékelését követően kérheti a portfólió kiegészítését, illetve a portfólióval kapcsolatban feltett kérdéseire – a védésen – adott válaszok is hozzájárulnak a minősítés végső értékeléséhez.

6.Kérdések a szakértői munkanappal kapcsolatban, abban az esetben, ha ezen a napon nincs szakértési feladat:

a. Mi lesz a feladatunk ezen a napon?

Válasz:A szakértői feladatokról a Rendelet 37. § (1a) bekezdése rendelkezik:

„(1a) Ha az (1) bekezdés alapján „Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus a 4. § (5) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására egy évben kevesebb, mint huszonöt alkalommal kap megbízást, akkor azokon a napokon, amikor a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesítve van, köteles az OH felkérésére

a) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet), valamint a minősítő vizsga, minősítési eljárás jogszerű és szakszerű lebonyolításának ellenőrzésével kapcsolatos, továbbá

b) azon a szakterületen, amelynek megfelelő pedagógus-továbbképzésben részt vett, szakértői, szaktanácsadói feladatokra felkészítő továbbképzésen előadói

feladatokat ellátni.

b. Mikor és kitől kapunk erről tájékoztatást?

Válasz: Az Oktatási Hivatal 2015. január 20-án a szakértőket levélben tájékoztatta a feladatokról. A tanfelügyeleti ellenőrzések és minősítési eljárások tényleges megkezdéséig a szakértők felkészülését a számukra ismert e-learninges felületen kialakított tananyagokkal, önellenőrző tesztekkel segítjük. A tananyagok a jogszabályok változásaira, a tanfelügyeleti ellenőrzések és minősítő eljárások eljárásrendjének felelevenítésére vonatkoznak.

c. Ha nem kapunk erről időben tájékoztatást, az iskolánkban kell ezt a napot töltenünk?

Válasz: Mivel az adott szakértői napra a pedagógust mentesíteni kellett a munkahelyén történő munkavégzés alól, így nem kötelezhetőek az iskolában történő megjelenésre. A fentiekben leírtak alapján, azokon a napokon, amikor nem végeznek szakértői feladatot, akkor felkészülnek, képzésekben vesznek részt, felkérésre előadást tartanak.

 

7.Ténylegesen mikor kezdődnek a tanfelügyeleti ellenőrzések, mikor a minősítések? Lesz-e ezzel kapcsolatosan központilag tájékoztatás? Mikor?

Válasz: Terveink szerint a tanfelügyeleti ellenőrzések 2015 tavaszán, a minősítések 2015. február közepén kezdődnek.

A 2015. évi tanfelügyeleti ellenőrzésekkel és pedagógus minősítési eljárásokkal, minősítő vizsgákkal kapcsolatban igyekszünk folyamatos tájékoztatást adni az érintett pedagógusoknak, intézményvezetőknek, szakértőknek mind levélben, mind az Oktatási Hivatal honlapján, illetve hírlevelekben.

A látogatások ütemezéséről, pontos időpontjáról, beosztásáról 2015. február elején nyújtunk részletes tájékoztatást.

 

8.Mi határozza meg, hogy a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus részt vesz-e az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként?

Válasz: A 2015. évben azok a Mesterpedagógusok vehetnek részt a tanfelügyeleti ellenőrzésben, pedagógusok minősítésében, akik a TÁMOP 3.15 és TÁMOP 3.1.8 projekt szervezésében sikeresen elvégezték a szakértői felkészítést.

A szakértői listában szereplő pedagógusok látogatásra történő beosztását szakmai, módszertani és szervezési szempontok alapján végzi az Oktatási Hivatal. A beosztás gyakorisága - a jogszabályban meghatározott feltételek mellett - függ az adott szakértő munkakörétől, tantárgyától (a minősítendő, ellenőrizendő pedagógusokra vonatkoztatva), a látogatások tervezhető időszakától (nyári időszakban nem szervezhető látogatás), a szakértői kapacitásoktól, egyéb feltételektől. A beosztás készítésekor az Oktatási Hivatal ügyel a szakértők lehetőség szerinti arányos terhelésére.

9.Aki a fent említett meghatározott feladatok ellátásában valamilyen okból nem vesz részt, milyen dokumentálási, ill. egyéb jelentési kötelezettségei vannak?

Válasz: Amennyiben a szakértő az adott szakértői napján nem vesz részt a bizottság tagjaként tanfelügyeleti ellenőrzésben, pedagógus minősítő vizsgán vagy minősítési eljárásban, akkor a 6. kérdésre adott válasz alapján egyéb szakértői feladatokat látnak el. Ezekről a feladatokról a szakértőket folyamatosan tájékoztatjuk.

Ha a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus (szakértő) a tanfelügyeleti ellenőrzésre, minősítési eljárásra vonatkozó megbízást nem teljesíti, akkor ennek megalapozottságát az Oktatási Hivatal a benyújtott dokumentumok alapján vizsgálja. Minden esetben szükséges nyilatkozattal, igazolással alátámasztani a lemondás okát.

Alapvetően 3 típusát különböztetjük meg a visszamondásoknak:

1.Összeférhetetlenség: Polgári Törvénykönyv 8:1 § alapján

2.Önhibáján kívül esemény miatt: Munka Törvénykönyve 55.§ alapján

3.Indoklás nélkül: évi egy alkalom

Felhívjuk itt is a figyelmet a Rendelet 37. § (1b) bekezdésében foglaltakra: ha a pedagógus egy éven belül két alkalommal neki felróható okból nem tesz eleget a felkérésnek, akkor a munkáltató a Mesterpedagógus besorolását azonnali hatállyal visszavonja.

 

10.Aki vezetői, ill. magasabb vezetői feladatot lát el nem köteles a szakmai ellenőrzésben és a minősítési vizsgán/eljáráson részt venni szakértőként (4.§ 6a)? (Ez van a köztudatban. Tényleg így van?) (A 326-os szerint az igazgatók felmentést kaphatnak a szaktanácsadói, ill. tanfelügyelői feladatok alól. Egy igazgatói értekezleten azt a tájékoztatást adták, hogy elnöki döntésre várnak ebben az ügyben). Mikorra várható ez a döntés)?

Válasz: A pilot-program keretében (sikeresen elvégezték a Tanfelügyeleti szakértők felkészítése a pedagógiai-szakmai ellenőrzésre és Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre című továbbképzést) 2015. január 1-jétől Mesterpedagógus fokozatba került pedagógusokra a Rendelet 37. §-a az irányadó. A 2015. január 1-jétől Mesterpedagógus fokozatba sorolt pedagógusoknak a Rendelet 37. §-a alapján mindenképpen részt kell venniük a szakértői vagy szaktanácsadói munkában, akkor is, ha intézményvezetők.

A rendelethez készült, várhatóan március elején megjelenő módosítási javaslat egyértelműsíti a hivatkozott rendelkezést.

 

11.Azt a pedagógust, aki 2014-ben csökkentett portfóliót töltött fel, és 2015. jan. 1-től Pedagógus II-be lesz besorolva 2018-ig fogják minősíteni. Ha közben munkahelyet váltott (tanítóból-óvodapedagógus lett), milyen feltételekkel vehet részt minősítési eljáráson, milyen teendői vannak?

Válasz: A pedagógus minősítése az új munkaköre szerint kerül megszervezésre és e-portfólióját is az új munkaköre szerint kell majd elkészítenie).

 

12.Aki sikeresen részt vett a OH szakértői képzésén és 2015. jan. 1-től Mesterpedagógusi besorolást kapott és a közeljövőben nyugdíjassá válik, utána elláthat-e/meddig láthat el szakértői feladatot? Van-e ennek időkorlátja?

Válasz: A Rendeletben foglaltak értelmében a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus kollégák láthatnak el tanfelügyeleti, pedagógusminősítési és szaktanácsadói feladatokat. Ezen munkájuk ellátása során (a Mesterpedagógus fokozat magasabb bérén kívül) külön díjazásban nem részesülnek. Azon kollégák számára, akik nem rendelkeznek aktív, pedagógus munkakörre szóló jogviszonnyal, (és így a Mesterpedagógus fokozathoz tartozó illetményben sem részesülnek) szakértői munkát sem végezhetnek.

 

13.PÉM esetén az egy blokkba tartozó, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei, az országos pedagógiai- szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatai, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelése együttesen 30%-ot tesz ki az összegző értékelésből. A három dolog vonatkozásában hogyan oszlik meg a 30%-os érték?

Válasz: Ez valójában két terület, mert az utóbbi kettő egybe tartozik:

-          az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei – 15%;

-          az országos pedagógiai- szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatai, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelése – 15%.

A súlyozás mértéke szerint így oszlik meg a 30 %.

 

14.Egy tankerület, egy iskola, vagy egy intézményvezető vonatkozásában érték kellene, hogy legyen az a tény, hogy van mesterpedagógus szintű munkatársuk. Jelenleg azonban sok helyen, ez nem erény, hanem szinte hátrány. Lesz ennek a feladatnak valamilyen támogató vonatkozása az intézmények felé, hogy ez a helyzet megváltozzon?

Válasz: A köznevelési intézménynek számos előnye származik abból, hogy több mesterpedagógus dolgozik a nevelőtestületben. A mesterpedagógusok támogathatják például a kollégáik felkészülését az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésre, pedagógusminősítésre és részt vehetnek az intézmények önértékelésében is. Az intézményvezetőknek komoly szerepük van abban, hogy ezekre az előnyökre felhívják kollégáik figyelmét és a mesterpedagógus kollégák tudását, tapasztalatát hasznosítsák intézményük javára.

 

15.A kormánytisztviselők a KLIK-nél miért nem végezhették el a mesterpedagógusi képzést? Lesz erre későbbiekben lehetőség?

Válasz: A hatályos Rendelet értelmében csak köznevelési intézményben, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, pedagógus munkakörben foglalkoztatott szakértő vehet részt a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában. Ennek oka az, hogy csak aktív oktatási azonosítóval rendelkező szakértő férhet hozzá az e-portfólió felülethez, valamint a Rendelet 7.§ (1) bekezdése értelmében a minősítőbizottság tagja Mesterpedagógus fokozatba sorolt, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő lehet, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt. További problémát jelet, hogy csak az ő számukra biztosítható a szakértői feladat ellátására a munkaidő-kedvezmény, a szakértői nap, tehát a szakértői munka finanszírozása.

Ettől függetlenül a szaktárca gondolkodik azon, hogy milyen módon tudná lehetővé tenni a tanügyigazgatásban dolgozók képzésbe és minősítésbe való bevonását.

16.Az önértékeléshez lesz egységes szempont, vagy az iskolai IMIP alapján készüljön?

Válasz: Az önértékelési szempontokat az önértékelési kézikönyvek fogják tartalmazni, melyek megjelenése márciusban várható.

 

17.Az R. 193. §-a következő (16)–(18) bekezdéssel egészül ki: „(16) Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban kiemelt projekt (TÁMOP-3.1.8, TÁMOP-3.1.15.) keretében próbaellenőrzésen átesett pedagógusok, intézményvezetők és intézmények próbaellenőrzésének eredményét az érintettek kérése esetén az Nkt. 87. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzésként kell elfogadni.

Kérdések:

a.A próbaminősítésének elfogadása ügyében kinek, hová és mikor kell/lehet a kérelmet címezni?

Válasz: Az Oktatási Hivatal 2015. január 12-ig elektronikus és postai úton értesítést küldött az intézményvezetők és a munkáltatók számára, amely tartalmazta azon pedagógusok névsorát, az adott köznevelési intézmény vonatkozásában, akik 2014-ben sikeres próbaminősítési eljáráson vettek részt. Tájékoztatást adott a 2015. január 1-jén esedékes fokozatváltásokról, köztük a Mesterpedagógus fokozatba lépőkről.

b.Csak a pedagógusokra vonatkozik ez a lehetőség, vagy az ellenőrzött intézményre is?

Válasz: Az idézett jogszabály 2014. XI. 4-től hatályos, a 45/2014. Emmi rendelet alapján, pedagógusokra, intézményvezetőkre és intézményekre egyaránt vonatkozik. A szóban forgó passzus nem próbaminősítésekre, hanem azon próba tanfelügyeleti ellenőrzésekre vonatkozik, melyeket a hivatkozott rendelet hatályba lépése - 2014. XI. 4. – után bonyolítottunk le. A kérelmeket az Oktatási Hivatal tanügy-igazgatási főosztályának lehet benyújtani.

c.Van-e időben korlátozva, hogy meddig érvényesíthető a próbaellenőrzés eredménye?

Válasz: A próbaellenőrzés eredménye a következő tanfelügyeleti ellenőrzésig (5 év) érvényes.

 

18.A tanfelügyelet és a minősítési eljárás esetében a felkészülésre, dokumentumok tanulmányozására és az utómunkálatokra ellenőrzés típusonként (pedagógus, vezető, intézmény) valamint a minősítési eljárásnál hány órát számolnak átlagban. Ezt hogyan veszik figyelembe a szakértésre szánt időkeretben?

Válasz: A minősítési feladatok munkaidő-igényének kiszámításában az elnöki feladatot ellátó szakértő esetében a portfólió előzetes értékelése, a védésen való részvétel, a megbeszélések és a dokumentáció alkalmanként összesen 8 munkaórát jelent. A szakos, valamint az intézményi bizottsági tagok esetében a portfólió előzetes értékelése, az óralátogatáson illetve a védésen való részvétel, a megbeszélések és a dokumentáció alkalmanként Pedagógus I. illetve Pedagógus II. fokozat esetében összesen 10 munkaórát, Mesterpedagógus illetve Kutatótanár fokozat esetében összesen 8 munkaórát jelent. A szakértői munka szervezésekor, elszámolásakor 8, illetve 10 munkaórát számolunk el a betöltött szerepeknek megfelelően. A részletes munkaórákat a mellékelt táblázat tartalmazza. A táblázat szerint a minősítéses kirendeléseknél a szakos szakértő időbeszámítása 1,25 szorzóval történik, mert neki 10 munkaóra lett elszámolva, a többieknek 8-8 óra, ezért minden 4. szakos kirendelés után egy + napot számítunk be.

 

19.Milyen szupervízió lehetőséget kapnak a szakértők?

Válasz: Az Oktatási Hivatal többféle eszközzel segíti a szakértők tudásának szinten tartását, fejlesztését:

-          a jogszabályi és eljárásrendbeli változásokról e-learninges tananyagot készítünk, melynek tanulmányozása minden szakértő feladata – a tudás ellenőrzése önellenőrző feladatokkal történik

-          a szakértők IKT-felkészültségét teszttel mérjük, melynek eredményeképpen informatikai képzéseken fejleszthetik kompetenciájukat

-          lehetőséget biztosítunk egyéb képzéseken való részvételre – pl. tréneri képzés az egyéb célcsoportok (intézményvezetők, pedagógusok) felkészítésére, részvétel a minőségbiztosítási feladatokban

-          folyamatos tájékoztatást adunk az őket, munkájukat érintő változásokról, a dokumentumokat nyilvánosan elérhetővé tesszük

-          az ügyfélszolgálathoz feltett kérdésekre szakmailag megalapozott válaszokat adunk

-          műhelymunkák szervezésével adunk lehetőséget a tapasztalatok megosztására, megvitatására.

20.Milyen kötelező továbbképzési, illetve esetmegbeszélő alkalmak állnak a szakértők rendelkezésére?

Válasz: A szakértőket folyamatosan tájékoztatjuk a kötelezően elvégzendő feladataikról, továbbképzési lehetőségekről, valamint a műhelymunkák lehetséges időpontjaitól. A 2015. január 20-án kiküldött tájékoztató levélben a 2015. március 15-ig tartó időszakra határoztunk meg a szakértők számára felkészülést segítő feladatokat. Támogatjuk szakmai hálók létrehozását, kialakítását a szakértők számára.

 

21.Amennyiben a tényleges utazási költség több mint a norma szerint rendelkezésre álló keret, ennek lesz-e konkrét felhasználás alapján ellentételezése?

Válasz: A Rendelet 4. § (8) alapján „A nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményben szakértői, szaktanácsadói feladatot ellátó pedagógus kivételével a szakértői, szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógus költségtérítésben részesül, melynek mértéke alkalmanként tízezer forint. A nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményben szakértői, szaktanácsadói feladatot ellátó pedagógus számlával igazolt, jogos költségeinek megtérítésére tarthat igényt.”

A Rendelet alapján az alkalmankénti összeg nem egészíthető ki, a különbözet ellentételezése nem lehetséges. A szakértő látogatásra történő kirendelésének fontos szempontja, hogy a lakóhelyének 50 km-es körzetében próbáljuk meg kirendelni. Természetesen lehetnek olyan megbízások, amikor ez a távolság lényegesen nagyobb, de az év során egy adott szakértő esetében ezek várhatóan kiegyenlítik egymást.

 

22.Hogyan történik az intézményvezetők felkészítése a szakmai ellenőrzésre illetve a minősítő vizsgára, eljárásra?

Válasz: Az intézményvezetők felkészítése a TÁMOP 3.1.15 „Köznevelési reformok operatív megvalósítása” kiemelt projekt szervezésében történik. Az intézményvezetők számára blended (vegyes) képzés kerül összeállításra, melynek során az e-learninges felkészülést követően kontakt alkalmon, műhelymunkán lesz lehetőség a tanfelügyeleti ellenőrzésekkel, minősítő vizsgákkal, minősítési eljárásokkal, intézményi önértékeléssel kapcsolatos feladatok, eljárásrendek részletes megismerésére.

A felkészítések várható kezdete: 2015. március közepe-vége.

A felkészítések mellett az intézményvezetőket hírlevelekben tájékoztatjuk, a feladatokra való felkészülésüket az Oktatási Hivatal honlapján megjelenő dokumentumokkal segítjük.

 

23. 2015. január 1-től Pedagógus II-be, illetve a Mesterpedagógus besorolásba kerülő kollégák bérét a nem állami iskolákban (alapítványi, magán, egyházi) ki téríti? (pl. a fenntartónak kell vállalnia ezt a többletköltséget, vagy központilag számon tartják, és a többletköltségeket biztosítja a MÁK)?

Válasz: Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény szerint az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán köznevelési intézmények fenntartói köznevelési feladatainak támogatása tartalmazza a 2015. január elsejével magasabb fokozatba sorolt pedagógusok bérét is.

 

24.Ha egy szakértő most szaktanácsadóként van a rendszerben, van lehetősége a jövőben elvégezni a tanfelügyelői/minősítői képzést és ezen a területen dolgozni?

Válasz: Jelenleg ez nem lehetséges, de jövőben nem zárható ki ennek lehetősége.

 

25.A mesterpedagógus próbaminősítés nevében benne van a próba szó; kell-e újra minősíttetniük magukat a mesterpedagógus fokozatot elért szakértőknek mesterpedagógussá? (a ped. II fokozat is ideiglenes - a minősíttetés a rendelet szerint pedig kötelező).

Válasz: A Rendelet 37.§ (1) bekezdése értelmében a próbaminősítési eljárásban részt vevő pedagógus esetén az eljárást követő év január 1-jén a tanúsítványnak megfelelő fokozatba kerül besorolásra. A 4.§ (5) bekezdésében meghatározott feladatot ellátó Mesterpedagógus fokozatba sorolt pedagógus a 326/2013 37.§ (1b) bekezdés értelmében csak abban az esetben sorolhatók vissza P2 fokozatba amennyiben nem tesz eleget a vállalt kötelezettségeiknek.

A 2015. január 1-jével ideiglenes P2 fokozatba sorolt pedagógusoknak azért kell 2018. december 31-ig éles minősítésen átesniük, mert az ő átsorolásuk feltétele (szemben a Mesterpedagógus fokozatra irányuló próbaminősítésen átesett pedagógusokkal), csak az e-portfólió feltöltése volt, azonban nem történt meg az e-portfólió védése, az óra/foglalkozáslátogatás és megbeszélés értékelése.

 

26.A szaktanácsadói névjegyzékre kell-e külön jelentkezniük a szaktanácsadóknak az Oktatási Hivatalnál? Vagy elfogadott az OFI-hoz benyújtott jelentkezés, illetve az OFI listáján való megjelenés?

Válasz: A szaktanácsadói névjegyzéket az OH átvette az OFI-tól. A szaktanácsadói névjegyzékre kerüléssel kapcsolatban az OH fog tájékoztatást adni.

 

27.Lesznek-e szervezetek az OH-n belül a minősítés és a szaktanácsadás szervezésére? Központilag szervezik meg, vagy lesznek közbülső, a szaktanácsadókhoz, szakértőkhöz helyileg közelebbi szervezetek?

Válasz: A tanfelügyeleti ellenőrzések és minősítő vizsgák, minősítési eljárások szervezési feladatát az Oktatási Hivatal látja el. A 2015. évi látogatások szervezése a 3.1.15 projekt keretében történik – az Oktatási Hivatal munkatársaival szoros együttműködésben.

A köznevelési irányítási rendszer várható átalakulásával lehetőségünk lesz helyi szinten, a különböző vidéki városokban létrejövő központokban dolgozó területi szakmai referensek és területi koordinátorok segítségével támogatni az érintetteket.

 

28.A gyakornok, még nem végzett pedagógus. Amikor megszerzi a minősítő vizsgát, bele kell-e számolni a gyakornoki fokozatban eltöltött időt a soros előrelépésbe?

Válasz: A Rendelet 2.§ (1) bekezdése értelmében Gyakornok fokozatba csak az a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott sorolható, aki a köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik. Tehát gyakornok csak végzett pedagógus lehet. Természetesen a gyakornoki fokozatban töltött idő teljes egészében beleszámít a szakmai gyakorlatba a Rendelet értelmében.

 

29.Amennyiben a gyakornoknak csak a második minősítő vizsgája sikerül, hogyan kell számolni a soros lépését?

Válasz: Természetesen a gyakornoki fokozatban töltött idő teljes egészében beleszámít a szakmai gyakorlatba a Rendelet értelmében.

30.Hogyan alakul annak az igazgatónak a kötelező óraszáma, aki tanfelügyelőként is dolgozik? (Jelenleg a heti kötelező óraszáma pl.: 2; A kötelező óra csökkentése a munkavégzés feltételeinek biztosításához kell. Az intézményvezető nem tud vezetői munkát elhagyni, hogyan számolják el vele a többletmunkát?).

Válasz: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján:

„62. § (14) A nevelési-oktatási intézmény és pedagógiai szakszolgálat vezetője a teljes munkaidő 5. melléklet vagy a pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó miniszteri rendelet szerinti tanórai foglalkozásokkal le nem kötött részében látja el a vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat.”

A vezetőre vonatkozó speciális szabályok eltérnek a pedagógusokra vonatkozó általános szabályoktól. A fenti rendelkezés egyértelműen kimondja, hogy az intézményvezető a teljes munkaidőben végez munkát. A teljes munkaidő 40 óra. A heti 40 órából a kötelező óraszámot kell neveléssel-oktatással töltenie, ezenfelül pedig vezetői feladatokat lát el, elsősorban az intézményben.

A Mesterpedagógus fokozatba besorolt, szakértői, szaktanácsadói munkát végző pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti tizennyolc (óvodapedagógus esetében huszonöt) óránál. Ez értelemszerűen az intézményvezető, illetve az intézményvezető-helyettes esetében (tekintettel az esetükben megállapított kötelező óraszámokra) már eddig is teljesült, tehát további órakedvezmény nem érvényesíthető. Továbbá tanítási hetenként legalább egy napra a munkahelyen történő munkavégzés alól mentesíteni kell (intézményvezetőt, intézményvezető-helyettest).

31.Hogyan alakul annak a gyógypedagógusnak a kötelező óraszáma, valamint az intézményben kötelezően bent töltendő óraszáma, aki tanfelügyelőként is dolgozik?

Válasz: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a következőket mondja ki:

„62. § (5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.

Mivel a pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, az Nkt. fent idézett 62. § (10) bekezdése értelmében az EGYMI-ben dolgozó gyógypedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 20 óra.

A Mesterpedagógus fokozatba besorolt, szakértői, szaktanácsadói munkát végző pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti tizennyolc óránál. Továbbá tanítási hetenként legalább egy napra a munkahelyen történő munkavégzés alól mentesíteni kell.

Szakmai véleményünk szerint, a fenti pedagógusnak a saját intézményben letöltendő 32 óra kötött munkaideje változatlan marad.

 

32.Gyógypedagógusként dolgozom iskolában. Jelenleg 26 kötelező órám van. Az igazgatómtól még december folyamán kaptam írásban, hogy számomra nem tudja biztosítani a kötelező órák csökkentését (18 órára), amennyiben a minősítésen megfelelek. Megteheti?

Válasz: A Rendeletaz alábbiakat mondja ki:

„37. § (1) Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-3.1.5/12 és TÁMOP-3.1.15. kiemelt projekt keretében próbaminősítő vizsgán, próbaminősítési eljárásban sikeresen részt vett pedagógus a minősítő vizsga, a minősítési eljárás eredményének a 11. § (11) bekezdése szerinti rögzítését követő harminc napon belül az OH által kiadott tanúsítványt kap, amely alapján a pedagógus

a) gyakornok esetén két év gyakornoki idő leteltével az azt követő év január 1-jén,

b) próbaminősítési eljárásban részt vevő pedagógus esetén az eljárást követő év január 1-jén a tanúsítványnak megfelelő fokozatba kerül besorolásra.”

 

A munkáltató – a jogszabály alapján - köteles a fenti feltételeknek megfelelő pedagógust Mesterpedagógus fokozatba átsorolni, továbbá számára a jogszabályban előírt munkaidő kedvezményt valamint hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesítést biztosítani.

33.A tanfelügyelők beosztását ki és hogyan koordinálja? (Az igazgató fogja kérni, vagy a statisztika alapján az OH. jelöli ki)?

Válasz: A tanfelügyelendők körének meghatározása, a tanfelügyeleti ellenőrzések szervezése az Oktatási Hivatal hatásköre.

A tanfelügyelendők körének meghatározásakor a szakmapolitikai célok mellett fontos szerepet kapnak a szakmai, szervezési, minőségbiztosítási célok is.

 

34.A minősítés alóli mentességre a vonatkozó törvény a felmentő életkort 55 évben állapítja meg. Ez a 2013. szeptember 1-jén 55 évet betöltőkre, vagy az azóta ezt az életkort közben elérőkre is vonatkozik?

Válasz: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése alapján:

„18. § (1) A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,

b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,

c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,

d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,

e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,

f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,

g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.”

Az Nkt. átmeneti és vegyes rendelkezése között szereplő 97. § (21) bekezdése szerint:

„97. § (21) Nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottra, aki a 2013. szeptember 1-jétől számított tízedik tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.”

A fentiek alapján az a pedagógus, aki 2013. szeptember 1-jétől számított tízedik tanév végéig (2023. augusztus 31-éig) eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, minősítésre nem kötelezett.

 

35.Szaktanácsadók kérdezik:

a.Valóban 24 alkalommal kell majd szaktanácsadást végezni? Tehát gyakorlatilag hetente?

Válasz: Nem 24, hanem legfeljebb 25 alkalommal. A szaktanácsadás a látogatáson kívül minden olyan tevékenységet magába foglal, amelyet a 48/2012 EMMI rendelet meghatároz.

b.Hogyan kell majd az útiköltséggel elszámolni?

Válasz: 2015. június 30-i az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a TÁMOP 3.1.5/12 projektje önkéntes szerződések keretében megtéríti a látogatáshoz kapcsolódó útiköltséget. Az elszámolás módjáról a projekt a pedagógiai intézeteket értesítette.

c.Kapunk-e konkrét, pontos útmutatást vagy segítséget még mielőtt elkezdődik a valós munka? (Mi ugyanis a képzésünkön gyakorlatilag semmit nem kaptunk).

Válasz: A szaktanácsadók munkáját 2015. március 31-ig a pedagógiai szakmai szolgáltatók szervezik. 2015. január folyamán minden mesterpedagógus fokozatú szaktanácsadóval felveszik a kapcsolatot a munkájuk megszervezése érdekében.

d.Mekkora körzetet kell majd ellátni?

Válasz: Lehetőleg a legoptimálisabb területi kirendelések szerint történik majd a szaktanácsadás is. (Az adott pedagógushoz földrajzilag legközelebb lévő szaktanácsadó kerül kirendelésre.)

e.Mikor történik meg a szaktanácsadók átsorolása?

Válasz: 2015. január 1-jével megtörtént.

 

36.Hogyan kell szervezni a szakértő számára a 32 órás munkaidőt, ha egycsoportos óvodában tagóvoda vezető (eddigi kötelező óraszáma: 26 óra - EMMI válasza szerint 22 óra)? A távollét alatt az 1 csoportos óvodában 1 óvodapedagógus marad az intézményben, így a helyettesítésre nincs külön ember, a váltó látja el a teljes műszakot. Neki ezért jár valami juttatás (túlóra, helyettesítés nincs)?

Válasz: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 5. sz. melléklete meghatározza az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető, tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes heti tanóráinak számát (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak számát).

	A	B	C	D	E
1	Intézménytípus	legalább 450   fő   gyermek-, tanulólétszám	200-449 fő   közötti   gyermek-,   tanulólétszám	50-199 fő   közötti   gyermek-,   tanulólétszám	50 fő alatti   gyermek-,   tanulólétszám
2	Óvoda	20	22	24	26

A Mesterpedagógus fokozatba besorolt óvodapedagógusok esetébena neveléssel-oktatással lekötött munkaidő nem lehet több heti 25 óránál, illetve tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell.

Amennyiben az óvodában a gyermeklétszám 50 fő alatt van, úgy a tagintézmény vezető óraszáma (legalább) 25-re csökken, változatlan marad a saját intézményben letöltendő 32 óra kötött munkaidő.

 

A gyermekek óvodai nevelésének, felügyeletének nyitvatartási időben történő biztosítása elsősorban munkaszervezési kérdés. A csoportban foglalkoztatott óvodapedagógusok munkaidejét úgy kell megállapítani, hogy napi 2 órát együttesen ún. átfedési idővel töltsenek a csoportban. Mivel hetenként legalább egy napra a munkahelyen történő munkavégzés alól mentesíteni kell a Mesterfokozatba besorolt óvodapedagógust, így szakmai véleményünk szerint a gyermekek felügyelete helyettesítéssel nem oldható meg (hiszen az ott lévő pedagógus a csoportban van), további pedagógus alkalmazása (részmunkaidőben, óraadóként) szükséges. Az álláshelyek meghatározása- a jogszabály adta keretek között - a fenntartó hatásköre.

37.Hogyan választották ki a jelentkezők, a teljes portfóliót feltöltők, és a teszteket megírók közül, hogy kiket hívjanak be a tanfelügyelői - szakértői képzésre? (Megjegyzés: A kérdező leírja a kérdése apropóját: A kérdező feltöltötte a portfóliót, kitöltötte a teszteket, jól is sikerültek, de nem hívták be a képzésre.)

Válasz: A képzésbe kerülés elvárt szakmai követelményei mellett a kiválasztásnál meghatározó volt a földrajzi és a szakterületi szempontoknak megfelelő munkakör is. Ennek értelmében egy pedagógus nem feltétlenül a vizsgaeredménye okán nem került be a képzésbe, hanem az adott térségben lévő szakterületi túljelentkezés következtében.

 

38.Mi az oka annak, hogy évtizedes tanárképzési múlttal és köznevelési gyakorlattal, valamint ezernyi szakértői referenciával rendelkező szakértőket, akiknek FIR-es azonosítójuk van, egyszerűen kizárattak mindennemű szakértői felkészítésből és minősítésből?

Válasz: A jelenleg hatályos pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet értelmében csak köznevelési intézményben közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, pedagógus munkakörben foglalkoztatott szakértő vehet részt a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában. Ennek oka az, hogy csak az ő számukra biztosítható a szakértői feladat ellátására a munkaidő-kedvezmény, a szakértői nap, tehát a szakértői munka finanszírozása.

 

39.Köteles-e minden iskola elkészíteni a pedagógusaival szembeni elvárásai listáját, vagy a szakértőknek kell ezt összeszedni a különböző dokumentumokból? Ha pl.: a munkaköri leírás nem áll a szakértő rendelkezésére, jogosult azt elkérni?

Válasz: A pedagógusokkal szembeni elvárások meghatározása az intézmény feladata az önértékelés keretén belül.