„… valamint arra, hogy a pedagógus munkaidejének húsz százalékáról maga jogosult dönteni.”
A munkaidő 20%-ról a döntés csak részben elfogadható, mert az intézményen kívüli (8 óra) munkavégzés nem „szabadidő”, hanem a pedagógus munkájának olyan része, amelyet nem tud a munkahelyén végezni (társadalmi ünnepélyek, színház- vagy múzeumlátogatás, kirándulás szervezése, családlátogatás, gyermekvédelem, intézményi kapcsolattartás stb.). Vagy olyan része, amelyet nem célszerű a munkahelyén végezni (dolgozatjavítás, dolgozat összeállítása, órafelkészülés, szemléltetőeszköz-készítés stb.) sorolhatnánk még sokáig a példákat. Ennek oka, hogy az intézményen kívül töltött munkára a 8 óra a gyakorlatban kevés, ennél sokkal többet foglalkoznak intézményen kívül a pedagógusok a munkájukkal. Ha a teljes 8 órát átcsoportosítja a szakértő a PSZE vagy a PÉM feladataira, akkor fontos, és pótolhatatlan munkahelyi feladatokat hagy el, vagy tol át a pihenőidejére. Ez tehát – hosszú távon – nem megoldás. Ha pedig mindössze annyi segítséget kap a szakértő, amennyi a 20% 1 napra eső része, akkor az összesen 1,6 óra, ami az elvégzendő legalább 16 órás feladat mindössze 10%-a.
Éppen ezért köszönjük az egyeztetés lehetőségének felajánlását a 326/2013-as kormányrendelet 2015. évi módosításához, szeretnénk is élni az egyeztetés lehetőségével. Az egyeztetés fontos területei szerintünk az alábbiak:
- Elvi alapú, de fontos jelentőségűnek tartjuk továbbra is azt, hogy a szakértői munkavégzéshez biztosított 1 nap munkaidő-átcsoportosítást ne nevezzék munkaidő-kedvezménynek, mert az nem egy szabadidő-juttatás, hanem feladatátcsoportosítás.
- Igen fontosnak tartjuk annak elismerését, hogy a szakértői munka nem 1 napig tart (8 óra), hanem min. kettő (16 óra), mert előzetes felkészülést és utólagos feladatokat is tartalmaz a helyszíni ellenőrzésen kívül.
- Igen fontosnak tartjuk azt is, hogy a munkahelyükön intézményvezetői, vagy intézményvezető-helyettesi feladatokat ellátó szakértők számára, nem realizálható a besorolással járó munkaidő-átcsoportosítás. Ők ugyanis nem hagyhatnak el vezetői feladatot. (Különösen az intézményvezető-helyettesek helyzetére szeretnénk felhívni a figyelmet, akik terhelése megfelel az intézményvezető terhelésének, ugyanakkor munkaidő-kedvezményük, anyagi elismerésük – „pótlékuk” – csak jelképes, messze elmarad a feladatteljesítésük mellett, és a függőségi viszonyuk is korlátozottabb). Pedig a PSZE és a PÉM szempontjából az intézményvezetők és -helyettesek a legértékesebb szakértők – nem kisebbítve természetesen azon szakértők értékét, akik nem vezetők – , mert rendszeres gyakorlatuk van az ellenőrzési feladatokban.
- Végül – de nem utolsó sorban – szeretnénk Törő Zoltán szakértő kollégánk felvetését is képviselni: „Legalább a mesterfokozatot megtarthassuk, ha nem leszünk alkalmazva a mi hibánkon kívül” egyetértünk e felvetéssel. A mesterpedagógus besoroláshoz ugyanis előzetes megfelelés, majd komoly szakmai teljesítést igénylő képzés eredményes elvégzése után lehetett jutni:
- 14 év szakmai gyakorlat
- szakvizsga
- előzetes internetes tesztek legalább 85%-os kitöltése
- kétszer 30 órás képzés
- két vizsgán (PSZE; PÉM) való eredményes megfelelés
Ezek a feltételek azt bizonyítják, hogy a szakértő megfelel a mesterpedagógusi követelményeknek, így valós az az igény, hogy a fokozatot ne veszítse el a szakértő akkor sem, ha nem tud a tanfelügyelet, vagy a pedagógus-minősítés munkájában részt venni.
- Végül felvetésre kerül a pedagógusellenőrzés során végzett szakértői munkának anyagi ellentételezése is. Felhívnánk a figyelmet arra a megállapodásra, amelyre az egyesület, Dr. Gloviczki Zoltánnal történt egyeztetése folyamán jutott a szakértők munkájának ellentételezéséről. Tudjuk, és megértjük, hogy a forráshiány következtében átmeneti megoldást jelent a szakértői ellenőrzési feladatok ellentételezéseként a mesterpedagógusi besorolás, ám ez csak átmeneti lehet. A mesterpedagógusi fokozat a pedagógus életpálya-modell egyik kiemelt szakasza, amit a pedagógus a minőségi munkájával, magas fokú teljesítményével érhet el. Ez a szakasz kiesik az életpálya-modell rendszeréből, amennyiben azt csak szakértői munkavégzéssel lehet betölteni. Amennyiben a szakértői munkavégzés anyagi ellentételezése megvalósul, megszűnnek azok az anomáliák, amelyek jelenleg a mesterbesorolás anyagi ellentételezésként történő alkalmazása okoz.
Kelt: Budapest, 2014. december 27.
Bella Tibor Jurecz Emil
elnök főtitkár