­

szöveguj

MÁS - KÉP AZ OKTATÁSRÓL  

Az egyesület adószáma: 18078130-1-42

Oldalunk átalakítás alatt áll. A tartalmak folyamatosan kerülnek feltöltésre! Szíves elnézésüket kérjük!

A Köznevelési Szakértők Országos Egyesületének Bács-Kiskun megyei tagozata az idén negyedik alkalommal szervezte meg október 13-án a ,,TUDÁSSAL – HITTEL – SZAKÉRTELEMMEL” című nemzetközivé fejlődött konferenciát.

Bella Tibor, a KÖSZOE elnökének megnyitójával és Haszilló Ferenc polgármester köszöntőjével, majd keceli óvodások, iskolások műsorával kezdődött a Jurecz Emil KÖSZOE főtitkár által moderált program.Kecel 2

A Kecelen megtartott rendezvényre a szervezők céljának megfelelően minden évben az oktatási rendszerrel, az aktuális nevelési, oktatási kérdésekkel kapcsolatos előadásokat terveznek a téma legilletékesebb hazai szakértőinek tolmácsolásában. Az eredeti szándéknak megfelelően az oktatási rendszerünk különböző szintjein dolgozó pedagógusoknak, nemcsak a szakértőknek, hasznos új tudásanyagot, friss információkat közvetítenek. A külföldi, leginkább finn előadóknak köszönhetően pedig nemzetközi kitekintésre is van lehetőségük a résztvevőknek. Ebben az évben 14 megyéből kilencven pedagógus jelezte részvételi szándékát, s foglalta el helyét délelőtt 9 órakor a T. G. - Virágdekor Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium konferenciatermében. Az idei konferenciánk egyrészt épít a hagyományos témáinkra:

  • Alapkészségek fejlesztése
  • A tanulás tanulása
  • Kompetenciák fejlesztése

Másrészt az aktualitásokra:

  • A magyar nemzeti alaptanterv (NAT) változásai.
  • A tanfelügyelet eredményei.

A meghívott előadók:

Dr. Csépe Valéria egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja: A magyar nemzeti tanterv ésszerű áttervezése c. előadás.

A professzorasszony az újragondolt NAT szakmai koncepciójának széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetéséről tájékoztatta a jelenlévőket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy október végéig még várják a pedagógusok véleményét. Az új Nemzeti Alaptanterv végleges változata ezt követően alakul ki, bevezetése 2019 szeptemberétől várható. Mint elmondta, a célok között szerepel nemzeti kultúránk értékeinek modern eszközökkel, időszerű módszerekkel történő átadása, a magyar fiatalok számára versenyképes tudás biztosítása. Szólt a pedagógusképzés reformjáról is.

Előadásában beszélt az előzményekről, a NAT-ot újító törekvésekről, a jelen digitális kihívásairól. Kiemelte a tanulástudományi újratervezés szükségességét. A ma diákjait jövendő boldogulásuk érdekében képessé kell tenni az élethosszig tartó tanulásra. Ennek megoldását is felvázolta…(Előadása megtekinthető a honlapunkon.)

A megoldáshoz vezető út gyakorlati vonatkozásairól másik előadótól hallhattuk a legújabb eredményeket:

Dr. Csapó Benő egyetemi tanár, Szegedi Egyetem Oktatáselmélet Tanszék:

Az iskola első éveinek jelentősége az alapkészségek fejlesztésében: a diagnosztikus értékelés lehetőségei c. előadás.

Az Európai Unióban kedvezően alakulnak a korai lemorzsolódással kapcsolatos mutatók, Magyarországon azonban sajnos még mindig sok az iskolát idő előtt elhagyó fiatal. A professzor felhívta a figyelmet a probléma súlyára.

A mérés, értékelés rendszeréről, az adattudományról szólva felidézte az Amerikában gyakran hangoztatott szólást:

„Istenben hiszünk, mindenki más hozza az adatait!”

Az adatrobbanás időszakában az oktatásban is hangsúlyosabbá vált az adatok jelentősége. A bizonyítékokra alapozott oktatási gyakorlat, az „adatbányászat” korát éljük. A mérési adatokra épített diagnózis a cél: annak megállapítása, hol tart a diák a folyamatban? Bemutatta az eDia rendszer fejlesztésének újabb fázisát, áttekintette a teljes körű alkalmazás lehetőségeit és feltételeit. A SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoportja által fejlesztett eDia rendszer tudományosan megalapozott tartalmi keretekre épül. Alapvető célja a mindennapi pedagógiai tevékenység támogatása.(Részletesebben az előadásában…)

Dr. Jarkko Hautamäki finn akadémikus, professor emeritus:

A tanulás tanulása, mint kulcskompetencia a finn oktatáspolitikában c. előadás.

Az előző előadások lényegi felvetéseire is reflektált, és emellett Finnország oktatási gyakorlatának mindennapjaiba is betekintést nyújtott. A professzor konkrét példákon keresztül mutatta be, hogyan készítik fel a tanulókat az élethosszig tartó tanulásra. A gazdasági és társadalmi környezet folyamatos változásaihoz alkalmazkodni tudó, problémamegoldásban sikeres generáció kinevelése szükséges. Hangsúlyozta a nyitottságon alapuló tanulási folyamat jelentőségét.(További részletek az előadásában…)

Valaczka András OFI főigazgató-helyettes: Kompetenciafejlesztés a tankönyvek segítségével c. előadás.

Cél: A pedagógusok szakmai és módszertani támogatása az új taneszközök használatában.

Tájékoztatta a pedagógusokat kilenc kompetenciafejlesztő munkafüzetről, melyek az OH korábbi tesztsorain (PISA, Kompetenciamérési…) alapulnak.

Bemutatta a legújabb tankönyvfejlesztéseket: SNI és nemzetiségi oktatási területen. Ismertette a Digitális tartalomfejlesztés újdonságait, Szólt az okos tankönyvekről, folyóiratokról és a Tantrendről. (Továbbiak az előadásában…)

Hajnal Gabriella Klebelsberg Központ elnöke: A tanfelügyelet eredményeinek feldolgozása a tankerületekben c. előadás.

A tervek között szerepel a tanfelügyelet eredményeinek feldolgozása a tankerületekben. A kidolgozását a KIK és a KÖSZOE együttes munkájával gondolja megvalósítani. Szólt egy összegző, komplex fejlesztési terv elkészítéséről, miután lezárulnak a tankerületben a tanfelügyeleti látogatások. Lehetővé válik a „Jó gyakorlatok” megosztása intézménytípusonként.Kecel 28

Az elnök asszony kifejtette véleményét a tanulási folyamat módszertani kérdéseiről. Beszélt például a kooperatív-vissza nem rendezhető- berendezésről, ahol minden tanuló külön laptopon dolgozik, közös kivetítéssel…Továbbá, hogy indokolt az integrált csoportokban a szükséges szakemberek jelenléte. pl. logopédus…A tájékoztatót követően kérdésekre is válaszolt az előadó.

Tihor Lászlóné, a Bács-Kiskun megyei tagozat elnöke Zárszóban foglalta össze az elhangzottakat:

A fenntartható fejlődés igénye az oktatásban is felveti a „Hogyan tovább?” kérdését. A tudomány képviselői negyedik alkalommal mutattak utat aktuális kutatási eredményeikkel, s ezek gyakorlati megvalósíthatóságával. Előkészíthettünk egy tanfelügyeleti műhelymunkát a további minőségi fejlődést megcélozva. Az évente résztvevők megtapasztalták, hogy konferenciánkon értékes támogatást kapnak munkájukhoz. Mindezzel hozzájárulunk az oktatás fejlődésének fenntartásához.

Tihor Lászlóné

Bács-Kiskun megyei tagozat elnöke

­